Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1915

Czebe Gyula: Adalékok Paraspondylos Zotikos életviszonyaihoz s a várnai csatáról szóló költeményéhez

31

adók fogalmazásában, ez: Διήγησις (γραμμένη παρ’ εμοΰ φιλοσόφου, Παρασπονδυλός Ζωτικός, δ γέγονε γάρ έν τόπω Βάρνας, μηνος νοευρίου ιγ’, ημέρα τετράδη. Ταΰτα γάρ γέγοναν εν τόπψ Βάρνας.

Ha ebben a kettős címben a hagyományt megtartjuk, sem alakilag, sem tartalmilag nincs benne semmi kivetni való. Az első részben elég szerénységgel, tárgyilagossággal és rövidséggel el van mondva minden szükséges tudnivaló : elsősorban jelezve a költemény neme (διήγησις), utána az, ki írta (γραμμένη παρ’ εμοΰ φιλοσόφου, Π. Ζ.) s végül az, hogy miről szól az elbeszélés (ó γέγονε . . . stb., az esemény helye és ideje jelzésével); a második rész viszont erre azonnal az események felé vezeti az olvasót. Ezzel szemben az eddigi magyarázat szerint az első magáról az íróról szólna s csak a második jelezné, akkor is általánosságban, az eseményt. Már egy rövid összehasonlítás is rokonfajú művekkel meggyőzhet e nézet tarthatatlanságáról.

A mennyiben módomban áll megállapítani, a legváltozatosabb tartalmú vulgaris görög költemények közül egyetlen egynek a címében sem foglaltatik az író saját életéről annyira részletbe vágó adat, mint Paraspondylosnál volna, ha ez rövid pár sorában állítólag születése helyét és idejét közölné. Ilyesfélére általános eljárás szerint csak a prológusban vagy a végszavakban s a zárórészletekben kerül szó s a szerző ilyenkor is többnyire a tárgyához való viszonyát fejtegeti.1 Az erősen részletező tartalmú címeknek határosai μέγας αύτοκροίτωρ | κα\ της μεγάλης εκκλησίας, άγιας Σόφιας δομήτωρ, W. Wagner Carmina gr. 322. I. Ugyanezen költemény kezdetét viszont a Διήγησις ... o mentségére hoznám fel, mint olyan helyet, amelyben egy attractió révén majdnem olyan kisiklás történt, mint Parasp.- nál : 1ΣΤΟΡΙΚΙ1 ΕΞΗΓΗΣΙΣ ΠΕΡΙ ΒΕΛΙΣΑΡΙΟΓ. τον 3v ή τύχη ύψωσεν . . . stb. Parasp. e kifogásolható átmete Διήγησις-ről 3-ra nyilvánvalóan az ilyen διήγησις, εξήγησις, άφήγησις etc. τού, περ'ι τού vagy hasonló főnévi S διηγούμαι, αφηγούμαι, θέλω νά αφηγηθώ etc. τδ vagy δ s hasonló igei Szerkezetek összevegyítése!

1 Csak a sablonnak tesz tehát eleget Parasp. is, midőn költeménye végén a 427. s köv. sorokban magáról beszél, arról a dermesztő hatásról, melyet a szörnyű vérengző csata tett reá, úgyszintén midőn a prológusban mentegeti magát fogyatkozásaiért és tudatlanságáért. Ezek közhelyek a vulgaris irodalomban.