Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1915

Geréb József: Kármán Mór emlékezete

26

horatiusi idézettel jelzi mesterünk önzetlen igazságosságát, becsületét és őszinteségét :

. . . Cui Pudor et Iustitise soror,

Incorrupta Fides, nudaque Veritas Quando ullum inveniet parem ?

És én, mint ma iskolánk szószólója, csak folytathatom a költővel :

Multis ille bonis flebilis occidit,

Nulli flebilior, quam mihi . . .

Ide hoztunk, e falak közé, dicső Mesterünk, hogy itt, a Te iskoládban állítsanak fel Neked díszes ravatalt, hogy itt rója le Előtted a magyar kultúra képviselőivel együtt iskolád is a hála adóját. Elkísértünk utolsó utadon Téged, ki, mint a nagy norvég a maga drámáiban, mindig vallomást tettél professzori kathedrádon, ki istenáldotta tanító voltál nálunk és mindenütt, kinek nevelő eszméi, mint a Széchenyiéi, a haza és vele az emberiség javára irányultak. Ha majd sírkövet állítanak Neked, véssék rá annak a nagyszívű költőnek, annak az igazán nemzeti miniszternek a versét, aki Téged is elárasztott jóságával, aki Tereád is hatott nagy gondolataival, s ép ezért hálából az Ö emlékének ajánltad utolsó könyvedet, írják rá azt, aminél szebbre Vele együtt Te sem vágytál soha :

Eszméim győzedelme legyen emlékjelem.

Geréb József.