Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1915
Iskolánk és a háború
egyetlen alkalommal nagyobb összeget juttassanak erre a célra ; igazán csak úgy teljesíthetik ebben az irányban kötelezettségüket, ha szünet nélkül, állandóan, élethossziglan támogatják rokkant katonáinkat és megnyerik ezen mozgalomnak minél több magyar ember szívét és adakozó készségét. Az 1915. év december havában szegődtek ifjaink e cél szolgálatába s 1916 május haváig hat hónapon át hatszor 214, azaz 1284 koronát adtak össze megtakarított zsebpénzükből a Filléralap javára. A havonkénti összegek beküldettek az Az Est c. napilap kiadóhivatalának, mely a lap hasábjain a nyilvánosság előtt nyugtázta azokat. Ezt az új alapot e helyt is ifjúságunk jószívének gondjába ajánljuk. Itt is megemlítjük, hogy a Nm. vallás- és közoktatásügyi Miniszter Úr a tavalyi Értesítőben részletesen ismertetett Hadikölcsön-alapítvány alapító- levelét helybenhagyta s köszönetét nyilvánította az ifjúságnak nemes áldozatkészségéért. Gyűjtöttek továbbá a növendékek (legbuzgóbban a III. osztály) kb. 500 darab postai hadibélyeget a Hadsegélyző Hivatal számára és 458 darab könyvet a hadban álló katonaság lelki fölüdítése céljából. A nyilvánosság előtt hangversenyekkel nem szerepelt intézetünk sem a múlt, sem a lefolyt évben. Pedagógiai okokból is kívánatosnak látszott ugyanis, hogy az amúgy is rendkívül erős, kívülről jövő s kifelé irányító, szétszóró hatásokkal szemben ifjúságunk figyelmét mi tovább elszórakozni ne engedjük, hanem lehetőleg összpontosítsuk s belsőleg mélyítsük. Az 1915. év nyarán, a nagy szünetben önzetlen hazafias munkát végzett a Vörös Kereszt Egyletek Hadifoglyokat Gyámolító •és Tudósító Hivatalánál Czakó István, akkori VI., az idén VII. oszt. növendékünk, ki erről elismerő iratot is kapott. Ifjúságunk komolysága, gondolkozása, érzülete és viselkedése általán méltó volt az időkhöz. Nem tagadható azonban, hogy az a nagyobbhangú dévajság, hellyel-közzel hetyke könnyelműség, melyet ország-világszerte megfigyelnek az ifjúságnak főleg azon részében, melyre az életbe nem remélt korai kilépés int, nálunk is (igaz, itt-ott csak, ritka esetekben) észrevehető volt. Biztos, hogy felnőttebb ifjaink a legtágabb értelemben vett környezet, a főváros meggondolást érdemlő hatását tükrözik lelkűkben, de egyszersmind összefügg e jelenség azzal a körülménnyel is, hogy a házi ellenőrzés számos helyen kissé lazább lett a rendesnél, minthogy az apák s felnőtt testvérek vagy távoli harctereken voltak, vagy itthon roskadoztak megsokasodott teendők súlya alatt, a család nőtagjai közül pedig sokan jótékonycélú intézményeknél voltak elfoglalva. Ismételjük : ez a báj megvolt, — de szórványosan. Egyébként nemcsak a jó tanulók tanúsítottak még a szokottnál is nagyobb érdeklődést és mélyebben járó megértést különösen történeti anyag iránt, hanem a közepes és közepesen aluli tanulók js s főleg ők. nagyobb buzgóságot és tettrekészséget tanúsítottak. A mon115 8*