Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1914
Szíjártó Miklós: Szabó Péter
51 Sámuel a szabadságharcot, melynek kitörésekor éppen hogy középiskolai tanulmányait befejezte, mint önkéntes honvédtüzér Bem hadseregében küzdötte végig s elnyerte a főhadnagyi rangot. A fegyverletétel után az osztrák hadseregbe való besoroz- tatás elől asztalos műhelyekben dolgozva rejtőzködött. Az asztalosmesterséget kitanulván, bevándorolta Németországot, Svájcot, Franciaországot és Angliát. Az üldözések enyhülése után hazatérve, nevelői állást vállalt a Degenfeld grófi családnál. Neveltjei: a Degenfeld-, Tisza- és Podmaniczky-családok tagjai azután is, egész életében, szives érintkezést tartottak fönn vele. Az ötvenes évek végén németországi egyetemeket látogatott. Kiváló szeretettel foglalkozott a kémiával és a nagy Liebignek kedvelt tanítványa volt. Hazájába visszatérve, a marosvásárhelyi református kollégiumhoz választották meg tanárnak. Itt kedvelt tanulmányaival alig foglalkozhatott, mert tanszékének főtárgya a magyar irodalom volt. De buzgó és lelkes szorgalmával ebben is kitűnt. Kiváltképen a székely népköltészet termékeinek összegyűjtésében munkálkodott s több erre vonatkozó közleménye jelent meg Arany János Koszorújában. 1866-ban Marosvásárhelyt nősült és itt született Péter fia, mint első sarjadéka egy derék családnak, mely később nyolc szép és okos gyermeket számlált. Szabó Sámuelt 1868-ban, egy évre Péter fiának születése után, a kolozsvári ref. kollégium választotta tanárává. Ez időtől kezdve a család Kolozsvárt élt a Külső Magyar-utcai házban, egy udvaron Szabó Péter anyai nagyatyjával, Nagy Péter erdélyi ref. püspökkel. A család, mely eddig is a nemzeti kultúra melegében élt, ezután még inkább ilyen légkörbe került a nagyapával való közeli érintkezésben, mert Nagy Péter nem csupán nagyhírű egyházi szónok volt, hanem kiváló irodalombarát is, aki nemcsak irodalmi, de baráti összeköttetésben is állott Gyulai Pállal, Salamon Ferenccel, Brassai Sámuellel és aki gyakran írt Belényesi Gábor írói név alatt Gyulai Pál Budapesti Szemléjében. A kettős család életének irányítására a gyengéd lelkületű anya és a szigorú elvű, erős akaratú apa mellett nagy befolyással volt Nagy Péter második felesége, Wesselényi Krisztina bárónő is, példányképe a régi erdélyi nagyműveltségű asszonyoknak, akik lelkűk művelése mellett a háztartásukban is szigorú rendet tudtak tartani. A nagyasszony zokon vette volna a legtávolabbi célzást is arra, 4*
