Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1914

Császár Elemér: Badics Ferenc

44

tőségének hitében, némi aggodalommal tekintett a következményei elé, úgy látta, hogy intézetünknek ez a kibővítése bizonyos tekintetben veszélyezteti sajátosságát, s a tanári karnak meg a tanulóknak épen kétszeresre való szaporodása meggyöngítheti az iskolai munkának eddigi nagy harmóniáját. Melyik félnek volt igaza, azt ma még, bár a fejlesztés azóta elért a végponthoz, nem lehet eldönteni, s nem is itt van a helye a kérdés vizsgálatának, reánk csak annak a ténynek megállapítása tartozik, hogy intézetünket megnagyobbodott palotájába és ki- szélesedett keretei közé Badics Ferenc vezette át. 0 érezte legjobban következményeit: munkájának szerfeletti megnövekedését. Az új épületnek gondozása, mely most már terjedelemben is állta a versenyt bármely fővárosi iskolával, a tanári kar fokozatos kiegészítése és vezetése, a kétszer akkora terjedelemben folyó iskolai munka szervezése és irányítása, az érintkezés tanítványaink hozzátartozóival, adminisztratív és egyéb munkáját annyira megszaporították, hogy lassanként a tanítástól is vissza kellett vonulnia, s míg azelőtt gyakran két tárgyat is tanított valamelyik felsőbb osztályban (fölváltva magyart, történetet, görögpótló irodalmat), ezután minden erejét az intézet igazgatásának szentelte.

Igazgatónk buzgósága, kötelességtudása, az a példás rend, mely működésének minden terén fáradhatatlan kezét dicsérte, széleskörű gyakorlati ismeretei, nagy szaktudománya, általán pedagógiai érdemei már igen hamar a legtekintélyesebb magyar tanférfiak sorába emelték, s a közvélemény szavát szentesítette királyunk őfelsége kettős kitüntetése. Már 1900-ban királyi tanácsosai sorába iktatta, 1913-ban pedig a vaskorona-rend III. osztályával ékesítette föl. Jól tudjuk, hogy ezek a kitüntetések Badics Ferenc személyének szóltak, az ő munkájának és egyéni értékének elismerése volt a legfelsőbb helyről érkezett jutalom, mégis úgy érezzük: fényük átsugárzik intézetünkre is, hiszen Badics Ferenc a maga nagy érdemeit a Gyakorlófőgimnázium igazgatásával szerezte.

Nem kevésbé kedves volt mindannyiunknak az a dicsőség, melyet igazgatónk tudományos téren szerzett. Ebben már iskolánknak semmi része sem volt, sőt ellenkezőleg, az a nagy munkásság, melyet Badics intézetünk vezetésében kifejtett, tudó-