Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1914

Pruzsinszky János: Iskolánk a háború évében

2;

Bármennyire sajnálatos, de minden méltányosan ítélő előtt természetes lehet, hogy e teljesen megváltozott körülmények miatt az egész enormis iskolai évben csakis a legszükségesebb és legfontosabb teendőkre szorítkoztunk s ezért szünetelnie kellett minden ifjúsági egyesületünknek. Nem működhetett a Báró Eötvös József-önképzőkör, sem az ifjúsági ének- és zenekör, sem a gyorsírókor, sem a testgyakorló-kör. Nem tarthattuk meg a nálunk szokásos természetrajzi, kémiai és fizikai gyakorlatokat, sem a művészet-történeti külön előadásokat a felső osztályú növendékeink részére. Szüneteltek az összes rendkívüli tantárgyak: francia, angol nyelv és szabadkézi rajz. Sőt teljes lehetetlen volt megtartani a Gyakorló-főgimnáziumi egyesületnek közgyűlését május 16-án, amikor hat nappal reá lezártuk az egyes osztályok munkásságát és minden egyes délutánra égető szükségünk volt, hogy az utolsó percig tanítsunk és tanuljunk. A három utolsó napot a rendes összefoglalásokra fordítottuk és május 22-én a délelőtti évzáró isten tisztelet megtartása után, az osztályfőnökök a délutáni utolsó órában kiosztották növendékeinknek az évvégi bizonyítványokat.

A tanári testület tagjai egyenként és összesen, úgyszintén a gyérszámú tanárjelöltek az egész év folyamán rendületlen nyugalommal és néma türelemmel végezték fáradságos munkájukat abban a tudatban, hogy fejünk fölött ég a ház, hogy ezer veszélyben forog mindnyájunk ügye, mindnyájunknak szabadsága és léte. Amikor harcos vitézeink hősiességgel küzdöttek és szívük vérét áldozták fel a haza oltárán, mi, a békés élet katonái, az erkölcsi kötelesség teljesítése közben boldogok lehettünk, hogy az általános, nyomasztó gondok és szenvedések közepette szintén kivehettük a magunk részét.

b) Iskolánk és a háború. Hogy negyvenéves intézetünk volt növendékei és tanárjelöltjei közül kik küzdöttek a világot megrendítő háborúban és kik vesztették el élelüket vagy egészségüket, testi épségüket, arról e percben teljesen megbízható képet nem nyújthatunk. Eljön majd annak is az ideje, hogy egészen pontos adatokat közölhetünk. Legyen szabad példa kedvéért, mintegy keresztmetszet gyanánt, ide jegyezni az 1912-ben érettségi vizsgálatot tett 35 növendékünk teljesítményét. Ezek a jó fiúk többnyire 1894-ben születtek és így rendes körülmények között csak most kerültek volna az első állítás alá. De a háború hívó szózatára korábban lettek férfiakká. Közülök épen 25-en teljesítenek katonai szolgálatot, sőt szinte hihetetlennek hangzik, már április haváig 12-en állottak a háború tüzében. Négyen közülök súlyosan megsérültek; egyik tanulótársuk pedig, aki az alsó bárom osztályban még nálunk és velük együtt tanult, Rákosi Jenő, Bákosi Viktor író fia, még múlt ősszel halva maradt a grodeki csatatéren. Wekerle Géza Satanov mellett lovával