Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1913
Szabó Péter: A negyedik nemzetközi értekezlet a mathematikai oktatásról (Páris, 1914. április 1-4)
6 A délutáni ülésben került sor a Beke jelentésére. Ez a munka egy gondosan kidolgozott kérdés-sorozaton (Questionnaire) és az ezekre beérkezett feleleteken alapult. Nem volt könnyű dolog a sok töredékes adatból összefoglaló, világos és egységes munkát alkotni. Amint az elnöklő Hadamard professzor mondotta, kiváló ez a jelentés úgy a szempontok emelkedett voltánál, a részletek bőséges megokolásánál, mint a lényeges dolgok világos kidomborításánál fogva.* A «Jelentés» szerint a differenciál és integrál számítás majd minden államban be van vezetve a középfokú oktatásba. Több országban már a hivatalos tanterv is rendeli, az államok másik csoportjában széliében tanítják tanterv nélkül. Csak kevés azon országok száma, melyekben az oktatás köréből még teljesen hiányzik. Örvendetes tény az, hogy minden állam, amely az idóbbi 12 év** alatt a középiskolák számára új tantervet alkotott, kisebb-nagyóbb mértékben bevezette az infinit ezimális számításokat. Ami a terjedelmet illeti, majdnem kivétel nélkül megelégednek az egyváltozós függvényekkel. Ezek között mindenütt szerepelnek a polinómok és a racionális törtek. Nagyobbára a Lagrange jelölését alkalmazzák, kevesebbet a Leibnizét. Az államok nagyobbrészé- ben az integrál számítás elemeit is tanítják; legtöbb helyen a határozott integrált a határozatlan előtt tárgyalják. Az alkalmazások köre néhol a Taylor-sorra is kiterjed. De úgy látszik nincs még az iskolákban a talaj erre kellőképen előkészítve. Ellenben a maximum-minimum számítás mindenütt szerepel. Felhasználják a fizikai oktatásban is az új fogalmakat. Általánosan használják az integrál számítást terület és térfogat számításra. Fontos dolog a szigorúság kérdése, ez a legkényesebb pontja az új oktatásnak. Az egyetemi tanárok panaszkodnak, hogy a növendékek a középiskolákból nem hoznak szigorúan alapozott ismeretet. A középiskola férfiai azt erősítik, hogy a növendékek átlagos értelmi képessége ezt nem engedi meg. Mint követésre méltó példát említi Kopp Lajos által a helybeli IV. kér. reáliskola részére megállapított tanmenetet. Ebben a tárgyban Hadamard-nak a geometriáról mondott véleménye lehet irányadó : «A kezdők józan ésszel kell hogy megértsék azokat az igazságokat, melyek a józan észnek vannak alárendelve — mert ily módon elkerülhetjük azt a gyakori és sajnálatos tévedést, hogy a mathematika és a józan ész két ellentétes dolog volna. A szigorúság megjő később, ha a szüksége felmerült.» * A «Jelentés» sikerült francia fordítása Szűcs Adolf műegyet. magántanár, volt gyakorló-tanárunk munkája. ** A nagy francia középiskolai reform életbelépése óta.
