Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1913

V. Az 1913/14. iskolai évben feldolgozott tananyag

53 Ásványtan és vegytan. A természettudományok felosztása. A kristály-, ásvány-, kőzet-, föld-, őslénytan és a khémia egyes részeinek rövid ismertetése. Az anorganikus és organikus világ és a két világ közt levő szoros kapcsolat. Khémiai előismeretek. Fizikai és khémiai tünemények. Hal­mazállapotok. Elem, vegyület, keverék. A nevezetesebb fémek és nem-fémek. Az égés. Oxidáció és redukció. Pörkölés. Desz- tilláció. Szublimáció. Száraz desztilláció. A molekuláris theoria alapismeretei. (Elektron, atom, molekula. Atomsúly, molekulasúly, egyenértéksúly, vegyérték. Egyszerű és összetett gyökök. A gyökök vegyértéke. A vegyületek vegyértéke. Ionelmélet stb.) A fizikai gáztörvények. Avogadro töivénye. Az egyszerű és sokszoros súly­viszonyok törvényei. Az elemek és vegyületek khémiai jelei, khémiai képlet, khémiai egyenlet, cserebomlás, reakció stb. Anor­ganikus és organikus vegyületek. A levegő és a víz összetétele, fizikai és khémiai tulajdonságai. A víz körútja a földön. Hidro- génium, oxigénium és nitrogenium. Ászén. Ászén oxidjai. A kén. A kén oxidjai. Kénessav és kénsav. Hidrogéniumszulfid és kar- boniumdiszulfid. A foszfor. A foszfor oxidjai. A halogén elemek: khlór, jód, bróm és fluor. Nátrium, kálium, lithium, kálc-ium, magnézium és e fémek oxidjai. Szilícium. Aluminium. Az ammonia- gáz. A nevezetesebb lúgok : nátrium-, kálium-, lithium-, kálcium-, ammoniumhidroxid. Az ammoniumkhlorid. A nevezetesebb haloid- és oxisavak : sósav, kénsav, kénessav, salétromsav, salétromossav, foszforsav, foszforossav, szénsav. Haloid- és oxisók; normális só, savanyú só, lúgos só, kettős só. Oldat és telített oldat. A fotokhémia alapismeretei. A spektrum-analízis. A thermokhémia alapismeretei. Az elektrokhémia alapismeretei. Az anyag és az ener­gia megmaradásának törvénye. A hat (harminckét) kristályrendszer részletes tárgyalása. Paraméter és paraméterviszony. A Weiss-, Nauman- és Miller-féle kristályjelzés megismertetése. Teljes és feles alakok. Kombiná­ciók. Ikerkristályok. Az ásványok nevezetesebb fizikai tulajdon­ságai. Kristályodott, kristályos és amorf elemek és vegyületek. A kristályok kiválása oldatokból és megolvadt tömegekből. Izomorfizmus és polimorfizmus. A termés-elemek mint ásványok; nemes fémek: arany, ezüst, platina; nem nemes femek: réz, kéneső; nem-fémek: szén, kén. A nevezetesebb fémek és nem-fémek szulfidjai, mint ás­ványok. A nevezetesebb fémek oxidjai, mint ásványok: vasércek, cuprit, pyrolusit, kassiterit. Nehány fém khloridja és fluoridja, mint ásvány: konyhasó, fluorit stb. Az aluminium oxidjai, mint ásványok: korundféleségek. A nevezetesebb haloid- és oxisavak- nak különböző fémekkel alkotott haloid- és oxisói (khloridok, szulfátok, szulfitek, nitrátok, nitritek, foszfátok, foszfitek, kar­bonátok). Az ásványsók tüzetes tárgyalása. A cseppkő képződése

Next

/
Thumbnails
Contents