Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1913

X. Iskolai egészségügy

104

együttesen 2 tanuló-látta el. A szolgálatban levőket vöröskeresztes karszalagjuk ismertette meg. A szolgálatot tevő tanulók minden egyes esetet külön e célra szolgáló jelentőkönyvükbe írtak be, s azonkívül állandóan az iskolaorvos felügyelete alatt működtek. A mentőszolgálatot 1913 november hó 4-én létesítettük s azt április 28-ig a VIII. osztály, azontúl pedig az év végéig a VII. osztály tanulói látták el.

Az iskolai balesetek számát, melyeknél az iskolai mentők nyújtottak segélyt a következő táblázat tünteti föl:

A baleset

I

II

in

IV

V

VI

h-1

1—1

VIII

tanár

Vágott seb .... ...

1

i

1

2

4

Zúzott «

—

—

—

—

—

—

1

Q

—

Szúrt «

—

1

i

2

—

—

—

—--Szakított seb

—

—

i

—

—

—

2

—

—

Horzsolás

—

3

2

9

1

o

o

6

2

—

Orrvérzés

1

1

1

—

—

—

5

5

—

Ütés

............

—

—-—

1

T-iti

—

Ájulás

—

—

—

—

i

—

i

—

Szálka

i

—

Szem ütődése

—

—

—- —

—

i

—

i

—

Szembe jutott idegen test

1

Összesen

2

5

6

12

2

5

17

16

1

66 eset

Miként e táblázatos kimutatásunk is bizonyítja, kevésszámú tanulóinkhoz viszonyítva, baleset elég nagy számban, összesen 66-szor fordult elő, szerencsére azonban mindegyik csak könnyebb természetű volt. Az 1914 június 13-án tartott juniálison az iskola mentőőrsége is kivonult, dolga azonban egész nap nem akadt.

A szolgálatot a tanulók mindig kellő komolysággal és megfelelő ügyességgel látták el, úgy hogy egyes baleset alkalmával a régebbi tréfálózás helyett megértő együttérzést és a segítés vágyát tapasztalhattuk. A mentőszolgálat mindenesetre igen üdvösnek bizonyult, úgy hogy igyekezni fogunk azt a jövőben is megtartani.

Az egészségtan rendszeres tanítása az idén már a VII. és

VIII. osztályban folyt; a tananyagot illetőleg utalunk a megfelelő fejezetre.

Dr. Lobmayer Géza

iskolaorvos és egészségtan-tanár.