Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1912

V. Az 1912/13. iskolai évben feldolgozott tananyag

7ü

törvénye. Az egyszerű és sokszoros súlyviszonyok törvényei. Az elemek és vegyületek kkémiai jelei, khémiai képlet, kkémiai egyenlet, cserebomlás, reakció stb. Az atomsúly, molekulasúly, egyenértéksúly és általában a khémiai egyenletek gyakorlati érté- kesitése a khémiai gyáriparban. Anorganikus és organikus vegyületek. A levegő és a viz összetétele, fizikai és khémiai tulajdonságai A viz analízise és szinthézise. A desztillált, lágy és kemény víz {kazánkő). A víz körútja a földön és óriási szerepe a természet háztartásában. Hidrogénium, oxigénium és nitrogenium. A szén. A szén oxidjai. A kén. A kén oxidjai. Kénessav és kénsav. Hidrogéniumszulfid és karboniumdiszulfid. A foszfor. A foszfor oxidjai. A halogén elemek: khlór, jód, bróm és fluor. Nátrium, kálium, lithium, kálcium, magnézium és e fémek oxidjai. Szilícium (az ásványok és kőzetek egyik legfőbb alkotórésze). Aluminium (az ásványok és kőzetek egyik legfőbb alkotórésze). Az ammonia-gáz. A nevezetesebb lúgok: nátrium-, kálium-, lithium-, kálcium-, ammoniumhidroxid. Az ammoniumkhlorid. A nevezetesebb haloid- és oxisavak : sósav, kénsav (a kénsav- gyártás különböző módjainak részletes ismertetése), kénessav, salétromsav, salétromossav, foszforsav, foszforossav, szénsav. Haloid- és oxisók; normális só, savanyú só, lúgos só, kettős só. Oldat és telített oldat. A fotokhémia alapismeretei. A foto- grafálás elmélete. A spektrum-analízis. A thermokhémia alap- ismeretei. Az elektrokliémia alajjismeretei (elektrolit, elektrolízis, anód, katód, anion, kation stb.) Az anyag és erő megmaradásának törvénye.

A hat (harminckét) kristályrendszer részletes tárgyalása. A lapszög állandósága. Paraméter és paraméterviszony. A Weiss-, Nauman- és Miller-féle kristályjelzés megismertetése. Teljes ■és feles alakok. Kombinációk. Ikerkristályok. Az ásványok nevezetesebb fizikai tulajdonságai. Szoros összefüggés az ásványok khémiai szerkezete, kristályalakja és fizikai tulajdonságai között. Kristályodott, kristályos és amorf elemek és vegyülitek. A kristályok kiválása oldatokból és megolvadt tömegekből. Fennőtt és bennőtt kristályok. Izomorfizmus és polimorfizmus.

A termés-elemek (fémek és nem-fémek) mint ásványok; nemes fémek: arany (az arany nevezetesebb lelőhelyei, előfordulási körülményei, bányászata, kohászata), ezüst, platina; nem nemes femek : réz, kéneső; nem-fémek: szén (gyémánt, grafit), kén. A nevezetesebb fémek és nem-fémek (vas, ólom, cink, kéneső, stibium, arzén stb.) szulfidjai, mint ásványok. A nevezetesebb fémek oxidjai, mint ásványok: vasércek (a vasércek bányászata és kohászata ; meteorkő és meteorvas), -cuprit, pyrolusit, kassiterit. Nehány fém khloridja és fluoridja, mint ásvány: konyhasó, fluorit stb. Az aluminium oxidjai, mint ásványok: korundféleségek. A nevezetesebb halóid- és oxisavaknak kiilön-