Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1912
Szijártó Miklós: Tanulók fizikai gyakorlatai a hajítás köréből
31 7. A c kezdősebesség cx vízszintes komponensének meghatározása. Tudjuk, hogy az elhajított test sebességének vízszintes komponense állandó, s hogy ez a sebességkomponens a golyó mozgásának egész tartama alatt egyenlő a c kezdősebesség cx vízszintes komponensével. Mivel továbbá a kilőtt golyó pályájának tetőpontjában vízszintesen mozog ezzel a cx sebességgel, a pálya leszálló ágát (eltekintve a ballisztikus deformációtól) úgy tekinthetjük, mint a vízszintes irányú cx sebességgel elhajított test pályáját, amelynek gyujtótávolsága jelenleg: Ö» <‘x P = ~ä—:—r* zg sm p Ebből az egyenletből, miután p-1 és sin ß-t már ismerjük, ex ■értékét a következő egyenlet adja meg: Cx = /2p. g sin ß. 8. A parabola csúcspontjához tartozó görbületi sugár •eggenlő a ggujtótávolság kétszeresével. Ezt a geometriai igazságot fizikai úton a következő meggondolással láthatjuk be. Az elhajított test pályájának csúcspontjában a gyorsulás irányára merőlegesen mozog és így a test mozgását az említett pont tájékán olyan egyenletes körmozgásnak tekinthetjük, melynél a kör r sugara egyenlő a parabola csúcspontjának görbületi sugarával, a centripetális gyorsulás pedig egyenlő a hajításnál szerepet játszó gyorsulással. Az egyenletes körmozgás ismeretes c V képletéből a kör r sugarát c sebességgel és a centripetális gyorsulással a következőképen fejezhetjük ki: í> c a Alkalmazzuk e képletet a mi parabolánkra, azaz c helyébe cx-et, a helyébe pedig g sin ß-t téve, a parabola csúcspontjához tartozó görbületi sugár értéke lesz: ú> , _ __ g sin ß De a p gyujtótá'volság számára talált fentebbi egyenletből -egyszersmind <71 y Aé (/ sin ß
