Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1912

Szijártó Miklós: Tanulók fizikai gyakorlatai a hajítás köréből

grammává. A C csúcsponton átmenő átló a görbét A pontban metszi. Bocsássunk e pontból merőlegest a tengelyre. A merőleges a tengelyt F gyújtópontban metszi. Mérjük le cm-rekkel FC távolságot s megkapjuk a pálya p gyujtótávolságát.

3. A direktrix megrajzolása (3. ábra). Hosszabbítsuk meg a tengelyt C csúcsponton túl s e pontból kiindulva, mérjük fel a tengely meghosszabbítására p gyujtótávolságot. A felmért gyujtótávolság B végpontján át rajzoljuk a tengelyre merőlegesen DD' egyenest. Ez a DD' egyenes a keresett direktrix. Ha a görbe parabola, A DBF négyszög négyzet, melyet a C ponton átmenő érintő felez. Ez a körülmény indokolja a 2. pont alatti szerkesztést.

4. A röppálya parabola voltának igazolása (4. ábra). Szúrjuk a körző hegyes végét sorjában a pálya I\, P2, P3,

pontjaiba, a másik iróónos végét pedig illesszük /-’gyújtópontra^ Rajzoljunk ezekkel a körzőnyílásokkal köröket és győződjünk meg arról, hogy mindezek a körök érintik a direktrixet. Ha a C csúcsponton átmenő érintőt abszcisszatengelynek, a görbe tengelyét pedig ordinátatengelynek vesszük, arról is meggyőződhetünk, hogy 2-szer, 3-szor, . . . nagyobb abszcisszához 4-szer, 9-szer nagyobb ordináta tartozik.

5. A parabolának ballisztikus görbévé fajulása. Fektessünk a rajzpapirra áttetsző papirt és másoljuk le erre a röppályát, meg ennek a tengelyét. Ezután vegyük le az áttetsző papirt a rajzlapról és hajtsuk össze a tengely mentén. Győződjünk meg: arról, hogy a leszálló ág felső részében összeesik ugyan a felszálló ággal, de alsó részeiben ettől mindinkább eltér, még pedig' olyan módon, hogy a leszálló ág meredekebb. A röppálya tehát nem pontosan parabola, s ettől a leszálló ág alsó részében mái- észrevehetően eltér. Ez az oka annak, hogy az eddigi, szerkesz-