Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1912

Dr. Szabó Péter: Képek Budapest százéves multjából

24

Divatos búcsújáró hely a Mária-remetei (Mária-Einsiedl) templom.

A környező hegységekben ünnepnapokon sok a vidám kiránduló. A Zufjligetet (Sau-Winkel) számosán járják, a Szép Juhászné kedvelt üdülőhelyük. Az egykori komor pálos zárda helyén mulatók zaja gyakran veri fel az erdők csendjét. Ezen a környéken sok a szépen gondozott szőlő- és gyümölcsös kert, bennük itt-ott kellemes nyaralók.1

Ne hagyjuk említetleniil a híres melegvíz forrásokat sem, amelyeket már régóta használnak az üdülést és gyógyulást keresők. Mindent összevéve, a kettős város, 90.000-nyi összes lakosságával már ekkor az ország legnépesebb helységét alkotta, de számbavehető ereje a magyarságnak csak Pesten volt.

Ilyen vala fővárosunk a reform-korszak küszöbén.

A következő negyedszázad nagy fejlődést hozott, amely két irányú: külső csinosodás és a magyarság térfoglalása. Az 1838.-i árvíz szomorú emlékű pusztításai sem tudták megakadályozni a haladást, sőt a város épülése új lendületet vett azután.

Állapodjunk meg 1848 táján s nézzük meg a város akkori állapotát.1 2

A város külső képét egészen megváltoztatja a majdnem kész Lánchíd, melynek kecses és nemes formáját azóta épült hidaink sem érik utói. Megindult a gőzhajózás, sőt már közlekedik az első gőzmozdonyú vasút Yáczig, majd Szolnokig is.

A középületeknek és magánházaknak sokasága épült fel. A Nemzeti Múzeum mai alakjában, a Nemzeti Színház mai helyén már fennállanak, hasonlóan a Ludovika-Akadémia épülete. Azt mondják, hogy a Dunapart és a Lipótváros szépsége bármelyik európai székvárossal diadalmasan versenyezhet.

Pest utcáinak száma 269 (közülök 116 egészen kövezett), amelyekben 5160 ház van.3

A lakósok száma 100,000-re szaporodott, akikhez még 10,000-nyi katonaság járul.4

Az utóbbi negyedszázad alatt a magyarság szépen meggyarapodott a lakosság harmadrészére. íróink, tudósaink mind nagyobb számmal telepednek ide, ahol a Ivisfaludy-Társaság és a Tudós-Társaság' (Akadémia) egyesíti a javát.

Hosszú névsor telne ki itt lakó jeleseink nevéből. Csak találomra ragadok ki néhányat: Vörösmarty Mihály, Toldy Eerenc, Bajza -József, br. Eötvös József, Petőfi Sándor, Jókai Mór. br. Kemény Zsigmond, gr. Széchenyi István . ..

1 a. o. 4:18—444. 1.

2 L. Fényes Elek, Magyarország leírása. Pesten. 1847. II. rész, Magyarország részletesen.

:t Fényes, i. h. 214. 1.

4 Az itt következő adatok Fényesnél, i. mű 214—216. 1.