Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1912

Dr. Szabó Péter: Képek Budapest százéves multjából

22

resztben erős deszkákat fektettek. Olyan széles, hogy két teher' szekér is elfér egymás mellett. A bérkocsi átviszen Budára 1 frt 30 kr-ért. Foglalkoznak már többen azzal a gondolattal, hogy állandó hidat készítsenek. A minap Campmiller úr mutatott be egy tervet, öt szilárd kőpilléren fa ívezettel; ki tudja, talán meg is valósulhat?1

Amint a hídon Budára tartunk, balra a Gellért-hegy, meredek sziklás oldalával, rajta a csillagvizsgálóval, jobbra a királyi vár, közepén kiemelkedő tornyával s alatta az üde zöldben pompázó kerttel, elbűvölő látványt nyújtanak. Mi a Várba sietünk, mert innen tekinthetjük végig legjobban a budai részt. A Vár maga központja e városnak. Itt összpontosul a fényűzés és gazdagság. Itt van a hivatalok székhelye, sok úri és főúri lakás. Nagyobbára egyemeletes házai közül kiválik a gr. Sándor-féle palota. Messze látható a Mária (Mátyás) templom.

Alatta a Duna partján a Vízi- vagy Halász-város, a kereskedelem gócpontja, fennebb a Duna mellett terül el az Országút és Újlak. Lennebb a Ráczváros, sok kisiparos lakóhelye. Apró házai közül még sok mutatja az 1810-i nagy tűzvésznek pusztító erejét. A Várhegy mögött a Krisztinaváros csinos házai és szép kertjei húzódnak a Városmajorig. Itt van a 14 holdas Horváth-kert is, amelynek úgy az angol, mint a francia ízlés- ben tartott részei gyönyörűek.

Csend és nyugalom uralkodik e városrészben. Körös-körül csupa szőlő- és gyümölcsös kert, a Naphegy, Sashegy, Svábhegy oldalán egészen a Rózsadombig. Még messzebb erdők sötétzöld koszorúja övezi a bájos képet.1 2

A város belső területe csak harmadakkora, mint Pesté (770 hold - 330 ha). A külső területnek, a szőlő 5760 holddal (= 2490 ha) majdnem felét teszi; erdő is számottevő területet foglal el: 2000 holdat (= 830 ha).3 .

A hegyes-dombos vidék nemcsak a városnak ad más jelleget, mint Pestnek, a lakósok foglalkozását is másfelé irányítja.

A kereskedelem nem jelentékeny, a 28,000 lakos nagy része falusias, földmíves életet él, hivatalnok 1100 körül, nemes ember 1500. Ehhez járul még 2000 katona.

A különböző vallásit lakósok közt egyenetlenségek nincsenek. A római katholikusok 26,000 lélekkel még nagyobb abszolút többséget alkotnak, mint Pesten ; van még 600 görög keleti, 500 izraelita, protestáns alig. A lakósok kilenctizedrésze német, a görög keletiek görögök és rácok. Laknak pedig 3000 házban,.

1 Schams, Pest. 38—39., 43—44. 1.

2 Schams, Ofen. 100—116. 1.

3 u. o. 127—129. 1.