Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1912
Dr. Szabó Péter: Képek Budapest százéves multjából
18 szertár) nagy szürke tömege emelkedik. Előtte van a tágas piac, mely vásártérül és katonai felvonulásokra is szolgál. Legyező alakban terül el a többi városrész. A Lipótváros mellett, keleti irányban a Terézváros, melyet nem régen alapított Mária-Terézia, sok apró, sűrűn beépített zeg-zúgos utcával. Ezután sorban látjuk a Józsefvárost, melynek falusias apró házai kertek közepette állanak. Közöttük, messze künn a hatvani kapó táján, a Rókas-kórház magaslik ki sárga falaival. A Ferenczvárosban, mindjárt a Belváros szomszédságában, az épülő új református templomot látjuk, nem messze a Sóhivataltól. A város végén a katonai üdülőház zárja be a kilátást.1 A külvárosokban sok a kert és nyaraló s lassanként összeolvad a város a mezővel. Messze félkörben rétek, szántók s Kőbánya felé szőlőhegyek veszik körül a várost. A 2070 magyar holdnyi (=900 ha) belső területtel szemben a külső terület 16,800 hold ( = 7250 ha), ami Debrecen vagy Szabadka határához képest nem is nagy. A külső területnek felénei több mocsaras; tiem művelhető. A másik felének nagy része rét (49Ö0 Kedd); Aztán szántó (940 hold) és valamivel több szőlő' ’(1000 hold),‘ főleg a kőbányai Ó-hegy környékén.1 2 -' ’ .' A Városliget fiatal’facsoport] a kellemes pihenője szemünknek, különben sem :a' 'város utcáin, sem a környéken nem találunk sok fát. ‘“‘A A város határa rí éra elég nagy árrá; hogy a lakósok megélhetését biztosítsa, de a ’Duna hatalmas folyama kényelmes útja a kereskedésnek s a halászatnak is kedvező tere. Itt kereszteződnek a szárazföldi közlekedésnek is fontos útjai, nevezetesen : Erdélyből—Osztrákhonba, Felső-Magyarországból—Törökországba és a Tengexmiellékre. így a természet maga kereskedő helyül jelölte ki Pestet. Tele van a Duna partja majdnem egy órajárásnyi hosszúságban rakódó hajókkal. Mindenféle élelmiszert, füstölt húst, gabonát, gyapjút, sót, fát, deszkát, boros hordók rakásait láthatjuk rajtuk felhalmozva.3 Tovább meg hajómalmok végzik szorgos munkájukat. Ha mi is lejövünk s a sürgő-forgó nép közé vegyülünk, mint nemrégen Zajtay István uram, Peleske nótáriusa, sok mindenféle nyelvű beszédet hallunk, talán még magyart is. Magának a városnak a jellege egészen német. «Minden idegen csodálkozni fog azon, hogy Magyarhon legnagyobb városában 1 Schams, Pest. 62—73. 1. 2 Schams, Pest 78—79. 1. 3 Schams, Pest. 56—58. 1. Az évente kikötő hajók száma 8000 körül változik (u. o. 29. L). i
