Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1912

X. Adatok az intézet 1912/13. évi történetéhez

134

zet megnyitása előtt meghalt. Mégis őt tekinti az iskola alapítójának és Kármán Mórt megszervezőjének, azért egyesítették a mai közgyűlésben kettejük ünneplését.

Az elnöki megnyitó után dr. Császár Elemér tanár, nagyszabású emlékbeszéclet olvasott fel Eötvös Józsefről. Méltatta a filozófust, az államférfiút, a költőt, a regényírót, kinek mindennemű alkotását a lángész két jegye ékesítette : az eredetiség és az alkotó erő. Kivételes lángeszét örökségbe kapta és nevelése fejlesztette. Anyjától tanulta a nemes felfogást: «ne higyj olyan gondolatnak, melynek szíved ellentmond». Nevelője, Pruzsinszky Pál, a Martinovics-féle összeesküvés egykori részese, tüzes magyart és demokratát nevelt a németül gondolkodó és konzervatív hagyományokban született ifjúból. Irodalmi fejlődésére Kazinczy és Kölcsey barátsága, politikai alakulására a forrongó koreszmék, érzései elmélyülésére a sois csapásai, családjának anyagi romlása, a nemzet tragédiája, az abszolutizmus rémségei hatottak. Bár doktrinérnek és érzelmi politikusnak gúnyolták, ez a gúny legnagyobb dicsőségét jelenti. És emellett gyakorlati szempontból is többet tett, hatott és alkotott nem egészen négy évi minisztersége alatt, 1867-től 1871-ig, mint a gáncsoskodók, a céltalan és oktalan ellenzékieskedők együttvéve. A felolvasó nagy szenrpontokból méltatta Eötvös filozófiai és költői müveit; kimutatta a megragadó harmóniát élete és tanításai között.

Ezután dr. Badics Ferenc főigazgató s egyesületünk ügyvezető elnöke emelkedett szólásra és megokolta, hogy miért ünnepli iskolánk és egyesületünk egy napon Eötvöst és Kármánt; fejtegette, mi a közös vonás Eötvösben és Kármánban. Kármán Eötvös megbízásából a lipcsei egyetemre ment tanulni Zillertől, Herbart jeles tanítványától. De bár Németországban végzett tanulmányokat, az Alföldről, Szegedről meg nem vesztegethető, örök lánggal égő nemzeti érzést hozott magával. És ezt az érzést juttatta diadalra, amikor 1879-ben megteremtette a középiskolák új tantervét és ellentétben a két Ratio educationis-szal és a Thun-féle Entwurf-fal, mely az abszolutizmus idején kelt, az egész oktatás tengelyévé a magyar nemzeti szellemet tette. Ez Kármánnak örök, soha el nem múló érdeme. És ezt az érdemet ünnepelte meg az iskola azzal, hogy megfesttette Krieseh Aladárral Kármán arcképét. Ez a kép becsben fog állani az utódok előtt is, mert a gyakorló-főgimnáziumnak mindig legszebb hagyományai közé fog tartozni a Kármán Mór iránt való kegyeletes tisztelet.

Kármán Mór meghatottan köszönte meg az őt üdvözlő szép és bensőséges szavakat. Nagyobb megtiszteltetés, úgymond, nem érhette, mint az, hogy együtt ünnepük Eötvös Józseffel, minden idők legnagyobb közoktatásügyi miniszterével. Nemesen tartózkodó szerénységgel elmondotta, miként támadt személyes bizal-