Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1912
Dr. Badics Ferenc: Visszatekintés iskolánk negyvenéves multjára
5 A tanárképző-intézet nevelés-oktatástani szakosztályát utóbb mégis hamarabb föl kellett állítani, mint a tanári-kar tervezte, mert már az első tanév végén voltak olyan jelöltek, kik egyetemi tanulmányaikat elvégezték, bár csak egy évig voltak még tagjai a tanárképzőnek. Úgy segítettek a szükségen, hogy az 1871/2. tanév elején némi tanítói gyakorlat szerzése végett beosztották őket az akkor még egyetlen pesti állami (a mostani V. kér.) főgimnáziumhoz, s emellett jártak a tanárképző-intézet egyetemi előadásaira is. De egv-két hónap alatt már meggyőződtek, hogy ez az intézkedés nem felel meg a kivánalmaknak s a tanári-kar már 1871 december 2-án olykép módosította az eredeti tervezetet, hogy a nevelés-oktatástani szakosztálynak minél előbb legyen egy önálló gyakorló-gimnázium a, ahol — mint a Szabályzat indokolása kifejti — «a pedagógia terén az elméletnek s gyakorlatnak oly módon való egyesülése eszköz- lendő, amint ez az egyetem körében az orvosi kar számára a klinikák, a természettudományok érdekében a megfelelő laboratóriumok által történik; itt, a gyakorló-iskolában készüljön elé a tanárjelölt oly tevékenységre, mely megfelel a nevelés- s oktatástan követelményeinek; és itt találjon útmutatást és segélyt, a szaktanárok vezetése mellett, a folytonos, közvetlen érintkezés kedvező behatása alatt gyakorlati kiképeztetésére». Az ilyen értelemben készült Szabályzatot már b. Eötvösnek a miniszteri székben rövid ideig utóda, Pauler Tivadar erősítette meg 1679 május 16-án 6351. sz. a. kelt rendeletével. Tulajdonkép ez a nap iskolánk születése napja-, s erről évtizedek óta minden évben meg is szoktunk emlékezni. Az ekkor kelt miniszteri rendelet kapcsán 1872 augusztus 28-án kinevezett tanári-kar aztán, mivel akkor nem szeptember, hanem október elején kezdődött az iskolai év, 1879 október 7-én kezdette meg működését az új iskolában. Az egyetemi tanárképző-intézet első igazgatója dr. Nékám Lajos csak néhány hónapig állt az intézet élén, mert az egyetemről távozván, 1870 december 17-én (28,649. sz. r.), még b. Eötvös miniszter ideiglenesen Bartal Antalt bízta meg a vezetéssel, ki akkor egyetemi magántanár s a pesti állami főgimnáziumnak rendes tanára volt. Az ő vállaira nehezült tehát a tanárképző-intézet szervező munkája; de még nagyobb gondot okozott neki a pedagógiai szakosztálynak olyan szervezése, mely az előbb említett ideiglenes kísérletezés után végleges formát adjon a gyakorlati kiképzésnek. Szinte gondviselésszerű volt egy fiatal tudósnak megjelenése, ki nemrégiben jött haza külföldi tanulmányairól, hova b. Eötvös miniszter még 1869-ben küldötte, s aki éppen a pedagógiai és filozófiai szakokból habilitáltatta magát az egyetemen magántanárrá. Hamar rátaláltak egymásra, fi a gyakorló-gimnázium új Szervezeti Szabályzatát már együtt
