Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1911

V. Az 1911/12. iskolai évben feldolgozott tananyag

r

tett gyök, vegyérték, bázis, sav, só). Legfontosabb technológiái műveletek (sósav-, kénsav-, salétromsav-, szóda-, üveg-, papír-, lőporgyártás; kohászat). — Ásványok előfordulási körülményei: kristályodott, kristályos, amorph-állapot. Általános kristálytani fogalmak (tengely, tengelyszög, tengelysík; piramis, prizma, véglap). Erre alkalmas ásványokkal kapcsolatban a fontosabb szimmetria osztályok bemutatása, combinatio, iker-kristályok. Iso- morpliia, dimorpliia. Fizikai tulajdonságok : keménység, tömöttség, szín, fény, átlátszóság, egyszerű, kettős sugártörés, izotrop, egy és két optikai tengelyű kristályok, fluorescent]a, phosphorescentia.

Szerves vegyületek alapelemei C, 0, H, N (S, P). Szerves vegyületek felosztása aliphatikus és aromatikus vegyületekre, e csoportokon belül a legnevezetesebb szénliydrogének és azok származékai a halóidvegyületek, alkoholok, savak, esterek. Szén- hydratok és fehérje-félék. —■ Föld keletkezésének elmélete ; litho-, hydro-athmosphära. Gyűrődés, vetődés. Vulkánok, földrengés. Plútói és vulkáni kőzetek. A víz és levegő hatása a földkéreg kialakulásában, törmelékes, üledékes kőzetek. Kövületek, a geológiai korszakok.

Kézikönyv: Dr. Reichenhaller Kálmán, Chemia és mine- ralogia.

.73

j) Fizika.

VIII. osztály.

Vezetőtanár: Szíjártó Miklós. Gyakorló tanárok: Woycie- chowsky József és Renner János. Heti óraszám 4. Összes óraszám: 125.

A thermometer, a térfogatváltozás, a fajmeleg, a halmaz- állapot változása. A meleg terjedése, a munka és a meleg, gőzgépek. Az anyag szerkezetére, a melegre s a fényre vonatkozó hypothesisek. A mágnesség. Coulomb törvénye. Az elektrosztatika alapjelenségei, a potenciál, a kapacitás, a sürítők. Ohm törvénye, az áram különböző hatásai. Elektromagnetizmus és indukció. Elektromos rezgések. Drótnélküli táviró. Tesla-féle áramok. Kosmographia.

Kézikönyv: Szíjártó, Fizika.

Fizikai gyakorlatok. A lefolyt tanévben az osztály minden egyes tanulója körülbelül 30—30 órát foglalkozott a fizikai laboratóriumban. E gyakorlatok tárgya volt: A maximális sűrűségű víz hőmérsékletének meghatározása. A réz fajhőjének meghatározása. A jég olvadási melegének és a víz gőzölgési melegének meghatározása. A relativ nedvesség mérése. Különböző felületű testek hűlési görbéjének megrajzolása. A földi mágnesség intenzitásának és a mágneses momentumnak meghatározása. A Cou