Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1911

Néhány fizikai kísérlet az elektromosságtan köréből

37

19. Hullámáram feszültségének miként függése az összetevő egyen- és váltakozó áram feszültségétől. Mivel a feszültséget is áramerősség útján mérjük, természetes, hogy az előbbi pontban emlitett igazság a feszültségre is áll; azaz, a megfelelő jelöléseket használva, El = El + Él. Ez összefüggés alapján könnyen meghatározhatjuk a rezgési körben lévő váltakozó áram feszültségét. Ebből a célból egyidejűleg kapcsoljunk a kondenzátor fegyverzeteihez egy forgótekercsü és egy hődrót- voltmétert. Az előbbi csakis az ívlámpára eső, Ee egyenáram- feszültséget, míg az utóbbi készülék ennek a feszültségnek és a váltakozó áram Ee feszültségének eredőjét mutatja. Innen a váltakozó áram elektromotoros ereje : Ee = y El — El. Ezt az eljárást alkalmazva arra az esetre, amidőn egy önindukciós

tekercs és 8 MF. volt a rezgési körbe iktatva, azt találtuk, hogy: E£= 52 volt és Ee = 38 volt. Innen a váltakozó áram effektiv feszültsége : Ée = j/ 52"2 — 382 = 35‘5 volt. A váltakozó áram maximális feszültsége pedig: Em = 1*41.35'5 volt = 50 volt.

20. A rezgési körben folyó váltakozó áram periódusszámának meghatározása az áram feszültségéből, erősségéből és a használt kapacitásból. A sivító lámpa összeállításában lévő kondenzátor töltődésének maximális feszültsége nem más, mint az itt fellépő váltakozó áram maximális feszültsége: Em = 1*41 Ee és így minden egyes töltésnél vagy kisülésnél 1 *41 ,Ee.C elektromosság ömlik- a kondenzátorba, illetőleg kifolyik abból. Mivel minden egyes periodus alatt a kondenzátor kétszer töltődik és kétszer kisül, a vezetéken minden periodus alatt 4. 1'41. iLeC, egy másodperc alatt pedig n-szer ennyi, azaz 4. 1 *41. nE,.C elektromosság megy át, ami természetesen egyenlő a váltakozó