Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1911

Néhány fizikai kísérlet az elektromosságtan köréből

14

C

1

n

C

n

C-\-c

c

C-\rC

C-\-c

azaz

C-\~c

C

n

Ez egyenletből pedig a leydeni palack keresett kapacitása:

Ennek az eljárásnak számot tevő hibaforrása, hogy mennél többször érintjük meg a vezető gömbbel a leydeni palack drótját, azaz mennél nagyobb az n, a kísérlet végrehajtása annál több időt kíván, s így az elektromóterről leolvasott Vú végső potenciál a folytonos töltésveszteség miatt kisebb ama Vn végső potenciálnál, amelyhez akkor jutnánk, ha a leydeni palack töltését csakis a gömb útján apasztanók. E hiba javítása végett megmérjük a kísérlet tartamának idejét is, s a kísérlet befejezése után a leydeni palackot újból feltöltjük a kezdő V0 potenciálra. Ezután megfigyeljük, hogy a V0 potenciál a folytonos töltésveszteség miatt mekkora V' potenciállal kisebbedik a kísérlet tartamával egyenlő idő alatt. Ekkor a végső potenciál javított értéke : Vn — V'n + V'.

A Tesla-féle berendezéshez tartozó nagy leydeni palack C kapacitásának mérésénél a Braun-féle elektrométert használva, a kezdő potenciált Uo=1200 voltnak vettük és egy 10 cm sugarú gömböt, e=10 cm, egymásután n— 100-szor hoztunk összeköttetésbe a leydeni palackkal. Ez az eljárás 225 sec-nyi időt vett igénybe. A végső potenciált V'n = 720 voltnak találtuk. Mivel egy újabb kísérlet azt mutatta, hogy a leydeni palack 1200 voltos potenciálja 225 sec alatt 70 volttal csökken, a javított végső potenciált En—790 voltnak vettük. A fentebbi képletből, 6 jegyű logaritmust használva, azt találtuk, hogy a leydeni palack kapacitása (,'=2428 cm. Ugyancsak ennek a leydeni palacknak kapacitását, ballisztikus galvanométert és normálkondenzátort használva, 2423 cm-nek találtam.

A fentebb leírt kísérlet adataiból egyszerűbb képlet útján is elég pontosan meghatározhatjuk a leydeni palack C kapacitását, ha C igen nagy c-hez képest s ha n nem túl nagy. Ehhez az egyszerűbb képlethez a következő meggondolás vezet. A leydeni

C

c