Országos Nőképző-egyesület Veres Pálné leányiskolája, Budapest, 1912

I. Köznevekké vált tulajdonnevek a román nyelvekben, különös tekintettel a francia nyelvre

7

Salamon mesés hirli templomából kell származnia). Ducange- nál található e lat. és sp. melléknév: sálomoniegus, salomoniego.

*15. Simson, héber személynév == fr. Sanson, innen sansonnet, tréfás elnevezése a seregélynek (étourneau).

3. Mythikus nevek.

1. Argus, Io őre, százszemii, fr. árgus éber őr.

2. Atlas, a ki a földet vállain tartja, fr. atlas: 1. a nyak első csigolyája, 2. térképgyűjtemény (az első ilyet Mercator adta ki 1595-ben «Atlas» néven). Tulajdonkép az

5. csoportba tartozik; sp. átlas.

3. Daedalus, -um (= gör. Aaí^oAo;, ügyes), Minos és Theseus kortársa, a crétai labirintusok épitője, (= fr. Dédale), innen fr. dédale, labirint (csak képes értelemben), ol. dedalo, Irrgang, Labirint, Wirrwarr.

4. Diana, -am f.; rum. zinä (zinä) f. [ar. dzinä, megle- nit z<2na] tündér, sard, jana, dzana, nápolyi janára, ó-fr. gene, astur. xana, tündér, boszorkány. — Megemlíthető még a rum. zanátic, -a adj. képzeleti, képzelgős. <C dianaticus [ar. dzindzós fantastique].

5. Fätä, -am f. (fatum mellett) a szerencse istennője; ol. fata, sard, fada/ piem. faja; prov. fada; fr. fée, cat. fada, sp. hada; ptg. fada — ar. fátaza fée -< alb. fateze.

6. Jóvis (sc. dies) rum. jói f. [ar. dzoi(a), megl. zoi) csütörtök; [ol. giovedi\ piem. giöves, észak-sard. dzobi, prov. jous, [fr. jeudi], sp. jueves.

7. Lär, -em m. a házi tűzhely istene, a tűzhely; sp. ptg. lar tűzhely; cat. liar; talán idevalók a következők is:

ol. alare chenet, vasmacska a kandallóban; sp. Hares, cré- maillére, (kazánhorog) Kesselhaken.

8. Lucifer, -urn m. a Nap követe, rum. luceáfar [ar. lutseafir(e)] hajnalcsillag, sp. lucéro.

9. Lünis (Lünae [dies] helyett, Martis etc. analógiájára) rum. lunt [ar. ~, ir. lur] hétfő — (cal. lnne, triest. luni — ol. lunedi, fr. lundi, prov. dilun) frl. lunis, ó-fr. diluns, sp. lunes.