Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1941

talba. Az iskola és tanítótestülete örömmel :■vett részt az ünnep­ségen. Köszöntötte az új lelkipásztorokat azzal a hittel és re­ménységgel, hogy lelkűkben él az egyház veteményes kertje iránt a szeretet és megértés, munkáját lutheri meggyőződéssel figyelik és szolgálják. * * * Az 1940—41. tanév befejezése után elköltözött az élők sorából az iskola önzetlen jóakarója és barátja: Broschko G. Adolf tb. esperes, az iskolának többizben egyházi elnöke. Nem­csak igazi pásztor volt, ki minden bárányát szeretetből számon- tartotta, hanem az iskolának és gyermeknek felejthetetlen barátja és istápolója. Nemes lelkének egyik részét a magunké­nak válthattuk. Sohasem felejtkezett meg az iskoláról és a tanítóról. Lutherrel vallotta: az iskola erőssége az egyháznak. Az iskola és a tanítóság minden életmegnyilvánulásábán résztvett. Segített, biztatott, sőt bátran küzdött iskolánk fenn­tartásáért és felvirágoztatásáért. Legyen áldott emléke! Szántó Róbert kelenföldi lelkész tragikus halála mélyen megrendített. Vele sírba szállt Istennek hűséges szolgája, egy­házának nagyrahivatott lelki vezére. Elköltözött az élők sorából Lahmann György ny. igazgató­tanító. Sok éven át tanította iskolánk tanulóit istenfélelemre és hazaszeretetre. Fáradhatatlan szolgája volt az Úrnak. Nyug­díjas éveiben is kántorizált, emelte az ének és harmonium hangjain a hívő lélek áhítatát. Az idők legnagyobb tanítómes­terének szózata „Engedjétek énhozzám a kisdedeket, mert övék a mennyek országa” őt is hívta és az engedelmes lélek meg­nyugvással követte, hogy számot adjon a reá bízott' talentu­mokról. Az iskola megőrzi emlékét, történetében elfoglalja azt a _ helyet, amelyet munkásságával és hivatásszeretetével ki­érdemelt. Eltemettük az iskolai év folyamán Benkő József II. osz­tályos kedves tanítványunkat. A kis Jóska kedves, mosolygó arcával alig ismerte meg tanítóbácsiját és pajtásait, máris- el­hívta Őt a legnagyobb nevelő és tanító, hogy az ő virágos kert­jében fejlődjék és pompázzék. Isten útjai előttünk kifü'rkész- hetetle’nék Nekünk az ő rendeltetésébe és akaratába — bár vérző szívvel — bele kell törődnünk és a zsoltár költőjével zengeni: '„Mind jó, amit Isten tészen, szent az ő akarata. * * * A munka kezdeté és vége, a tanulók létszáma. Az el­múlt tanévben a beíratásokat június 16-án és 17-én, a pót- beíratásokat szeptember 1-én és 2-án tartottuk meg. A tan­évet’ szeptember 4-én nyitottuk meg és június 13-án- isterí- tisztéíétteí *és Összefoglaló tanításokkal fejéztük be.' : : 7

Next

/
Thumbnails
Contents