Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1936

mezte Kalma Pál tanítói működését: »Mint gondos és az életet ismerő apa azt mondhatnám, ily lelkiismeretes köteles­ségtudás, s ilyen eredményes munka a legnagyobb elismerést is kiérdemli és a szülőket örök hálára kötelezi! Mint az evangélikus egyház fia, büszke vagyok rá, hogy iskolánk régi, jó hírnevét olyan kiváló pedagógus, mint Kalma Pál tanító tovább is fokozni képes.« Odaadóan szerette a gyermekeket. Tanításai talán ezért voltak olyan rendkívül eredményesek, hogy városszerte siet­tek, még a másvallású intelligens családok is, gyermekeiket Kalma bácsi kezére bízni. Osztályában a gyermekei között bontakozott ki valóságában az ő 'tanítói lelke. Nyugodt és derűs lényével, egyenes gondolkodásával, rendszereidével, fegyel­mezett egyéniségével nagyon közel férkőzött tanítványaihoz, magával ragadta, ösztökélte őket. Kérdéseiben, meséiben, be­szélgetéseiben annyira le tudott ereszkedni a gyermek gondo­latvilágához, hogy korkülönbségi gátlások a tanító és tanítvány közti viszonyt meg nem zavarhatták. Szívének, lelkének me­legét minden növendéke egyformán érezte s tanítási ered­ményének ebben rejlett nagy titka. Kalma Pál a hivatásának betöltéséhez szükséges ráter­mettséget magában hordozta s ezt az isteni adományt igye­kezettel gyarapította is. »Legyetek tökéletesek!« — utasít az Élet Ura. Kalma Pál ezt a parancsot igen komolyan vette Állandóan képezte magát, 1901 nyarán négy hétig Németor­szágban tanulmányúton járt, Drezdában, Lipcsében, Jenában és Berlinben iskolákat látogatott és hasznos tapasztalatokat szerzett, Különös szeretettel csüngött lelke a magyar irodalmon és történelmen. Ennek köszönhetjük történelmi könyvét és színdarabjait. Pedagógiai cikkeket írt az Ev. Népiskolában, Népnevelők. Lapjában, a Tanítók Turista Közönyében és az iskola évi Értesítőjében. E munkák mutatják, hogy szerzőjük mennyire ismeri a gyermeki lelket, de feltárják előttünk egy­úttal az ő lelkének gazdagságát és szépségét, nagy magyar­ságát és rendületlen hazaszeretetét, A szűkszavú barátnak és kortársnak szíve-lelke ezekben bontakozott ki. Ezekben ismerhettük meg igazi énjét. Mert felnőttekkel szemben inkább tartózkodó, kevésbeszédű. Nem fut az ismeretségek után, de odaadó barát és őszinte kartárs. Akit. barátságával megaján­dékoz, az megbízhat benne. A tanítótestület 1932-ben egy­hangúlag az igazgatói tisztségre ajánlotta, de egészségi okok­ból és talán szerénységből, nem fogadta el. Kalma Pál hűséges sáfárja volt egyházunk féltett ve­teményes kertjének és azt becsülettel szolgálta. Szeretetet osz­togatott és szeretetet aratott s ez legnagyobb jutalma. Ez aranyozta be lelkiismeretes munkáját és ez aranyozza be nyu­galma éveit. • ! 4

Next

/
Thumbnails
Contents