Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1916
■ Iskolabizottságunk hospitálási engedélyt adott a lefolyt tanévben Liebermann Lukrécia és Müllner Margit tanítónőképző, Frank Georgina és Vnutsko Margit iparisk. növendékeknek, hogy elméleti képességeiket gyakorlatilag is fejlesszék. Több napon át szíves volt a két első hallgató bennünket kisegíteni, amikor télen egyik-másik kolleganőnk influenza miatt mulasztani volt kénytelen. Iskolánk elöljáróságában a lefolyt iskolai évben nem történt változás. Felügyelő uraink: Dr. Haberern J. Pál I. és Vécsey Leó II. felügyelő urak gyakran látogattak meg, úgyszintén nt. Broschko G. Adolf lelkész-elnök úr is. Az esperes urat egy napon át tisztelhettük. A székesfőváros szakfelügyelőit: Hajnal Adolf elemi, Magyar László, Dr. Ágh Géza és Dr. Erődi Kálmán polg. iskolai tanár urakat szívesen fogadtuk és láttuk iskolánkban. Fenntartó hatóságunk 1917 május 14-én tartott ülésén jelentette ki hivatalosan, hogy felső leányiskola és gimnázium felállításán fáradozik, polgári leányiskoláját tehát felhagyja. Miután tudomása van arról, hogy a kormány a tervet szívesen látja, de anyagiakkal nem segélyezheti, az iskoladíjat olyanra tervezi, hogy a bevételek a kiadásokat fedezzék, nehogy a testvéregyházak vál- laira az új intézetek felállítása által új teher háramoljék. Ugyanabban az ülésben kimondta a képviselőtestület azt a határozatot is, hogy a polg. tanerők fizetését az államiakéval egyenlővé teszi. Mostani fizetésünk a szolgálat első 25 évében több, de a 26-ik évtől kezdve kisebb. Miután szerzett jogokat csorbítani nem lehet, a már alkalmazásban levő tanerők a magasabb fokú javadalmazás élvezetében megmaradnak, a különbséget, mint személyes pótlékot kapják, később az államiakéval egyenlő módon emelkedik a fizetésök. Fontos és mélyreható határozatok ezek, amelyeket említettünk; látjuk ezekből, hogy a képviselőtestület megérti a jelen parancsoló szavát és pillantását a női nevelésre is veti. A sok-sok leány kenyérkereseti pályára megy, felveszi a versenyt a férfiúval — mert kell, és tanulni, művelődni, végezni akar, hogy megéljen és hogy hazájának, egyházának javát előmozdítsa. Az idők jelét látjuk azokban a tömegjelentkezésekben is, hogy felnőtt leányok, asszonyok, özvegyek kívánnak polg. iskolai végzést előmutatni, hogy könnyebben megélhessenek, hogy a postához, távírdához, telefonhoz, vasúthoz, gőzhajótársulathoz bejussanak. A háborús viszonyok itt is sok mindenfélét felforgattak. Előbbi években 12—20 tanuló jelentkezett magántanulónak és magánvizsgára, az 1916/17. isk. évben 80-nál több nő jelentkezett vizsgákra. 9