Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1915
19 himlő, néhány esetben a kanyaró és vörheny, tavasszal a járványos fültölob söpört végig, különösen az elemi osztályokban. Hangsúlyoznunk kell, hogy sok esetben a szülők gondatlansága, felületessége volt oka a járványos betegségek terjedésének. Többször voltunk kénytelenek a fertőzött gyermekeket az osztályokból hazakisértetnünk, akiknek megjelenése újabb fertőzésnek szolgáltak terjesztőiül. Ezt is a háborús idegességnek írhatjuk rovására? Kérjük a t. szülőket, ha gyermekük már áldozata a járványnak, ne küldje iskolába, tartsa otthon, nehogy a jelentéktelennek látszó bajból számosabban részesüljenek! Kiütéses tífusz miatt 3, valódi himlő miatt 3, roncsoló toroklob miatt 3, kanyaró miatt 6, vörheny miatt 19, hökhurut miatt 7, bárányhimlő miatt 63 és járványos fültölob miatt 66 tanulót tiltottak ki; ezek közül 137 tanuló maga volt a beteg, 37 esetben a családban, 10 esetben a házban előfordult fertőző baj miatt. (17 polgári iskolai tanuló.) November 17-én meghalt Farkas Margit IV. elemi osztályú tanítványunk. Nem járványos kór ragadta el szerető szülei köréből, de azért osztálytársnőit még sem vezethettük el a végtisztesség megadásához, nehogy meghűlésnek tegyük ki. Fogadják a gyászoló szülők most is őszinte részvétünk kifejezését! A tanítás eredményére azonban a sok betegedés nem volt befolyással, mert az egyes osztályvezetők azon voltak, hogy a betegség miatt mulasztott tanulók a tananyagot pótolják. Erről iskoláink látogatói többször győződtek meg. Gyakrabban tisztelhettük képviselőtestületünk lelkészelnökét, nt. Broschko G. Adolf urat; az esperességi körlelkészt nt. Majba Vilmos urat, Hajnal Adolf el. isk. szakfelügyelő, Magyar László és Dr. Ágh Géza polg. isk. szakfelügyelő urak 1916. év telén és tavaszán látogattak meg, míg Vécsey Leo isk. felügyelő úr gyakran érintkezett a testület tagjaival, hogy meggyőződést szerezzen az iskolában uralkodó szellemről és a tanítás eredményéről. Iskolabizottságunk ez idén is szívesen megengedte, hogy Liebermann Lukrécia tanítónőképzőintézeti tanuló, valamint Kimer Kornélia, Schmidtbauer Fánni és Szabados Erzsébet ipariskolai hallgatónők az elemi iskolát, illetőleg az elemi iskolai kézimunkaórákat látogathassák, hogy magoknak tanítási gyakorlatot szerezzenek. Nevezett hölgyek nemcsak iparkodásukkal, hanem szíves és előzékeny modorukkal, a leánykákkal való kedves bánásmódjukkal az illető tanítónők elismerését kiérdemelték. A háború. Az elmúlt iskolai évben is naponként kis imában kértük á világháború leghatalmasabb támaszát, Teremtönket, adjon sikert
