Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1913
22 teljes és megrövidült mondatok. Jelentésre nézve: értesítő, kérdő és felkiáltó mondatok Az alany körében a főnév, közös- és tulajdonnév, személy- és dolognév; a névelők és névmások. Az utóbbiak közül csak a főnevet helyettesítők, u. m. személy-, visszatérő, birtokos, mutató, kérdő és határozatlan névmások. Az állítmány körében: az ige, jelen, múlt és jövő időben, a melléknév, az alap-, közép- és felső fokon, különös tekintettel a tőszók és a ragozott szók helyesírására A nevek egyes és többes száma IV. OSZTÁLY Hetenként 5 óra. a) Olvasás. Az értelmes olvasásban fokozatosan nagyobb járatosságra és könnyedségre törekszünk, sőt az érzelmet kifejező szép olvasást is lehetőleg érvényre juttatjuk. * Az olvasmányok tartalmi tárgyalására itt is nagy súlyt fektetünk. Az egyes szavak jelentőségét, az olvasmány gondolatait magyarázzuk s a tartalmát értelmes, szabatos, magyaros mondatokban összefoglaltatjuk. Ez a minden osztályban ismétlődő összefoglalás és kivonatolás tulajdonképen az első osztályban megkezdett szóbeli fogalmazásnak továbbfejlesztése és hathatós segédeszköze az írásbeli fogalmazásnak. Az olvasmányok alaki tárgyalása az olvasókönyvben csak ebben az osztályban kerülhet sorra, mert itt tágul ki nyelvtani ismeretkörünk annyira, hogy a tudomásukhoz nem alkalmazkodó mondatok útvesztőjében már nem tévednek el. b) Versek. A verstanulás ebben az osztályban már kifejezetten a művészi nevelés szolgálatában álljon s célzatosan művészi momentumok felébresztésére irányuljon. c) írás. Még mindig a helyesírást helyezzük előtérbe, mint olyan feladatot, melynek megoldása állandó nehézséget okoz a gyermekeknek s mely csakis sok gyakorlással érhető el. Úgyis mint önálló munka, úgyis mint a fogalmazás és a nyelvtan kiegészítő része, fontos szerepet játszik. Amellett igen értékes mellékgyakorlatot nyújt a gondolkozásban s a vele járó önfegyelmezésben. * A fogalmazást az eddig alkalmazott módon folytatjuk. Az előkészítés itt is kérdésekből, az értelmes feleletek összefoglalásából s a mondatok formai kicsinosításából áll. Minden mondat leírását megelőzi helyesírásának megbeszélése. A leíró és elbeszélő alakon kívül a levélformát is tanítjuk. A szabad fogalmazást legfeljebb a tanév második felében kísérelhetjük meg, de ilyen esetekben minden egyes gyermekkel külön foglalkozunk a saját dolgozata megbírálásával. Ebből azonban csakis a tehetségesebbek merítenek tanulságot, a gyöngébbek többet nyernek azzal, ha munka közben vezetjük őket. A javítást együtt végezzük.
