Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1908

19 jellem csak elolvashatja. Rá nézve ennek semmi következménye nem lesz! De a kiforratlan lelkek, a gyenge erkölcsi alappal bírók az ilyenek olvasásával kisértésbe jönnek. Impulzust kapnak hasonló tettek elkövetésére, amint azt a mindennapi élet szomorúan bizo­nyítja. A „köpenicki kapitányinak világszerte . akadtak követői! A szomorú székesfehérvári postarablási kísérlet megtermetté gonosz gyümölcsét az újpesti bankrablásban ! S igy tovább! Ezt pedig felidézni nem lehet a sajtónak hivatása! Ez bűnre csábítás! Még egy lépéssel tovább mennek azok a lapok, amelyek nem elégednek meg a toll színezésével, hanem a szenzációkat még az ecset hatalmával is megrögzitik s igy illusztrálva adják be olva­sóiknak. Ezek a lapok piacra derülnek, kiteszik a kirakatokba, hogy mindenki nézhesse, hozzáférhessen Egy véres verekedés, egy rémes dráma, egy hátborzongató gyilkosság megrögzitve adja a homloklapot. Ott lóg, hogy mindenki „épüljön“ rajta. A kirakat előtt aztán egy sereg gyerek olvassa, nézi, szívja magába már kis korában a mételyt s bepiszkítja lelkét az élet szenyének szemlélé­sével. Ez a sajtó egy részének — szív- és erkölcsnevelése napja­inkban ! Ezen lapok romboló munkájánál meg borzasztóbb azon rém­regények, „pikáns“ könyvek szédületes terjedése, amelyek mind­egyike egy-egy mérgezett nyil a gyermek szivébe! Ezen tűzre való „irodalmi termékek“ ellen minden szülő éber figyelemmel óvja, védje szülöttjét és ne engedje, hogy egy is a kezébe kerüljön ! Korunk áradásával tehát szembe, kell szállanunk, hogyha az •emberiséget a boldogság révébe akarjuk vezetni, ha a megelége­dettség útjára akarjuk téríteni. Nyesegetni, irtani kell azokat a beteges hajtásokat, a melyeket társadalmi életünk felszínre vet. E nehéz munkában az oroszlánrész az iskolának jut. Nem a tanítás fényes pallósát suhogtassuk azért folyton, hanem ismerjük fel végre a nevelésnek is fontosságát 1 Az ész diadala — lelki szegénységgel, a tudás hatalma — erkölcsi zülléssel nem adja a szívnek harmóniáját. Már pedig korunknak lelke szédítő diszharmóniát mutat! Hasonló tüneteket csak a görögök és rómaiaknál találunk. Náluk lobogott a tudás lángja oly vakítón, hogy tudományokban, művészetben ma is utol­érhetetlen mestereink. A jogtudomány labirintusában a római iskola mintaképünk. Művészi formák és Ízlés tekintetében a görögök

Next

/
Thumbnails
Contents