Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1903
6 fel a falakba a nedvesség, amikor sok esetben csak igen költséges átalakítási munkák s a talajnak kiszárítása árán biztosíthatjuk a lakások kiszáradását. A talajból felszálló nedvesség rendszerint csak a pince vagy földszinti helyiségek falait éri el, s itt a padló felett végighúzódó, sokszor fehér kivirágzásoktól szegélyezett sötétebb, s a fal többi részénél hidegebb folt alakjábau jelenik meg. A nedves helyiségek kiszárítása úgy történik, hogy a levegő fel melegítésével siettetjük a viz elpárolgását a falából, a levegő folytonos megújításával pedig arról is gondoskodunk, hogy a nedvességgel, vízgőzzel telitett levegő helyébe mindig uj és uj, szárazabb levegő jusson a szobába. Ezt csak fűtéssel és állandó szellőztetéssel érhetni el. Uj házak építésénél alkalmas vízhatlan szigetelő rétegek beépítésével állják útját a nedvesség beszivárgásának. Azok a helyiségek, melyekbe iskolánk a jövő tanévben átköltözik, egy teljesen száraz épületben vannak. Nedvességnek még a földszinti tornateremben sem látni nyomát. Az otthoni s az iskolai helyiségek tisztaságára a legnagyobb gondot kell fordítani. A szemét, hulladék és mindenféle szenny bőven tartalmaz olyan szerves vegyületeket, melyek a baktériumoknak kitűnő táplálékul szolgálnak. Nem csuda tehát, ha azok a tisztátlanságban jól megélnek, sőt el is szaporodnak, s ha ennek folytán a tisztát- lan lakásokban gyakoribbak a fertőző betegségek s a halálozás, mint a tisztákban. A lakások s az iskolai helyiségek tisztasága két feltételhez van kötve. Olyanoknak kell először is lenniük, hogy egyáltalán tisztántarthatók legyenek; másodszor pedig szükséges, hogy kellő gonddal tisztítsák, takarítsák is azokat. A piszok és szemét legjobb fészkei a padló rései, repedései, ahol bizony sokszor évekig is háboritlanul megmarad, továbbá a fal és padló-alkotta szögletek, sarkok, ahol a takarító seprő csak nehezen vagy épen nem fér hozzá. De meggyűlik és ott marad a bútorok mögött, a faltól elvált falikárpit (tapéta) mögött, a bútorok vagy falak kiálló diszitéseinek mélyedéseiben, a lakások szőnyegeiben stb. Ezek lesznek azért a fertőző baktériumok kedvenc tanyázó helyei is. Olyan helyiségekben, ahol pornak, valamint fertőző anyagoknak behurcolása nem mindig kerülhető el, ilyen búvóhelyeket nem szabad megtűrni. Újabban azért különösen iskolákban olyan padlót szeretnek alkalmazni, amelyeknek egyáltalán nincsenek rései és repedései. Ezeket rendesen az aszfalt módjára rákenik deszka- vagy cementbeton alapra, s 2—3 napig száradni és keményedni hagyják. Ilyen padlóanyag pl. az u. n. asbestpadló, vagy az a legnolith is, amivel egyházunk uj gymnásiumát fogja padlózni, s az elemi és polgári iskola uj helyiségeinek egyikét-másikát is, ahol t. i. nincs ez idő szerint jó állapotban levő keményfapadló (parketta). Nagy előnye
