Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1903

hetnök ezen tantárgyat. Javaslatunkat felterjesztvén az isk. bizottság utján a közös választmányhoz, az április hó 18-án tartott ülésében kimondta, hogy az elemi iskola osztályaiban a német nyelv mint köteles tárgy taníttassák ugyan, de a tanítás teljesen gyakorlati utón a direkt módszer szerint történjék és a más iskolákból jövök, vagy a más iskolákba átlépők tekintetéből, elégtelen érdemjegy e tantárgyból nem adható. — Értekezletünk egy másik tárgyát képezte az életbe léptetendő „községi elemi népiskola tanítási tervezd' amelyet Dr. Bárczy István tanácsos nekünk is megküldött. Ezen nagy gonddal és paedagogiai tapintattal megszerkesztett terjedelmes munkálatot beható tanulmányozásunk tárgyává tettük és az arra vonatkozó észrevételeinket egy terjedelmes memorandumban összegezve a kitüntető figyelemért érzett köszörietünk kifejezésével a közoktatásügyi tanács elé terjesztettük, remélve, hogy a tan testületektől beérkezett indítványok alapján e tervezetnél meg fogja találni azon arany középutat, melyen haladva fővárosi népoktatásügyünk egy szebb jövőnek néz elébe !

Továbbá foglalkoztunk a rajztanítás újabb módszerével, mely szerint a gyermekek ezentúl ne előadott mintákat másoljanak, hanem mindjárt kezdettől fogva egyszerű eszközök s tárgyak szemléltetése után rajzoljanak. Ezen módszer elsajátítása céljából a községi tanítók számára, ugyancsak Dr. Bárczy István — tanácsos ur tanfolyamot, szervezett és megengedte, hogy ezen tanfolyamba testületünk tagjai közül a jelentkezők: Jákobéi Margit, Falvay Gizella és Mokry Eszter is részt vehetnek. E tanfolyam minden csütörtökön 4-től 7 óráig tartatott és a jövő évben is folytattatik. Fogadja a tanácsos ur ezen szives előzékenységéért is hálás köszönetünket.

4. Osztályainkat látogatták a lefolyt tanévben, még pedig több Ízben: Dr. Haberern Pál iskola-felügyelő úr, nt. Bachát Dániel főesperes úr, Beliczay Béla gondnok úr az egyház részéről, Dr. Künsztler Károly s.-tanfelügyelő úr az