Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1903

J) jflöatok iskolánk ez évi történetéhez.

Midőn egy ujabb tanév végén ismét visszatekintünk azon tényezőkre és eseményekre, amelyek kitűzött céljaink elérésében elősegítő vagy gátlő befolyást gyakorollak, hálatelt szívvel magasztaljuk Istenünket, hogy egészséget, erőt adva, az idén is oly eredményeket mutathatunk be, amelyek a megelőző évek sikereivel méltán mérkőzhetnek.

Bár magában véve azon tény, hogy különösen a felsőbb osztályaink — a magas tandíj dacára is — túlzsúfoltak, igazolja, hogy iskoláink közkedveltségnek örvendenek és hogy a fentartó egyház, valamint a tanerők részéről szeretettel és odaadással egyaránt ápolt és fejlesztett intézeteink megfelelnek a jelenkor nem csekély- mérvű követelményeinek.

Ezzel azonban még korán sem akarjuk állítani, hogy elértük volna céljaink netovábbját. Itt van pl. leányiskolánk kiegészítésének ügye, mely kivált felekezeti szempontból tovább már nem igen elodázható. Ezért tantestületünk felterjeszt ott memorandumában kérvényezte polgári osztályaink felső leányiskolává átalakítását, részletesen kimutatván a módokat és eszközöket, melyekkel javaslatunk már most is érvényesíthető volna,

T. iskolabizottságunk elvileg hozzá is járult javaslatunkhoz, de kivételét a jövő évre halasztotta; miután egyházunk anyagi ereje a főgimnázium építtetése által most nagyon is igénybe van véve és az átalakítás esetleges költségeivel ujabb terhek háromolnának reá. így a polg. leányiskolánk csak a jövő 1905/6-ki tanévvel