Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1903
21 a szolba (lányoknál annak felesége) állítja be és kezeli. Ő ellenőrzi egy hőmérőn a zuhanyozóba folyó víz hőmérsékletét is; azután egyre több és több hidegvizet kever a meleghez, mig végre a zuhanyozás befejeztével természetes hideg viz zuhog a tanulókra, így azután meghűlés a fürdés után nem is szokott előfordulni. A fürdőruhát szegény somiaknak az iskola adja kölcsön, tehetősebbek a sajátjukat hozzák magukkal. Minden fürdőruhát minden használat után kimosnak s alkalmas száritólielyiségben mindjárt meg is szárítanak. Az iskolafürdökön kívül még egy másik, nálunk csak csak elvétve látható intézmény is jellemzi a nürnbergi és müncheni elemi iskolákat. Értem a főzöiskolákat. Igen szép tágas, világos, s a tisztaságtól ragyogó helyiségekben állnak a tűzhelyek, a falak mentén az ételek elkészítéséhez szükséges asztalok, és szekrények a főzőeszközök számára. Hogy nemcsak a helyiség, de az összes edények, eszközök s a tanulók kezeinek s ruházatának a tisztaságára is kiváló gonddal ügyelnek, mondanom se kell. A szükséges elméleti ismeretek közlésére, adatok felírására stb., fali tábla szolgál. Sok helyt a gazdaságban fontos állatok és növények képei, az élelmiszerek vegyi összetételét feltüntető ábrák sőt olyan táblák is vannak kifüggeszsve, amelyeken könnyen szemlélhető módon az van feltüntetve, hogy az egyes élelmiszerekben mennyi tápláló anyagot vásárolhatunk ugyanazon pénzért. Valóban ennél értékesebb rajzot nem is lehetne egy főzőiskolában kifüggeszteni. Az iskolai élet igen sokoldalú szellemi munkát is ró a tanulóra. A tanterv előírja a tanítás anyagát, melyet egy-egy év folyamán ell kell végezni. Úgy ez a tanterv, mint maga a tanítás is az átlagos, közppes tanulók szellemi képességével számol. Lesznek minden osztályban olyanok, akik könnyen, játszva, gyorsan végzik a munkát, — ezek a tehetséggel megáldott tanulók; és lesznek, akik igen sok időt és fáradságot fordítanak a tanulásra s a dolgozatok elkészítésére, anélkül, hogy kellő eredményt érnének el: ezek a tehetségtelenek. A szellemi tehetség ép olyan isteni adomány, mint akár valamely előnyös testi tulajdon, pd. erőteljes testalkat, éles látású szem stb. Nem is szégyen, ha valakinek nincs kiváló tehetsége. De ha tekintetbe vesszük azt, hogy a tehetségtelen tanuló a legnagyobb szorgalom mellett s erejének minden megfeszítésével sem tud kötelességének az iskolában megfelelni, a hiábavaló erőfeszítés pedig előbb-utóbb szellemének kimerülésére vezet, s az idegrendszer befolyása alatt álló összes életműködések lankadását, az egész szervezet gyengülését eredményezi, — akkor tisztában lehetünk azzal, hogy az ilyen tanulónak kínlódás az iskolázás, mely testilelki egészségét aláássa. Amint egy gyenge testalkotású emberre nem rovunk erőltető testi munkát, pd. teherhordást; a gyenge 1 átó- képességű nem alkalmas órásnak, — úgy be kell látnunk, hogy a csekélyebb szellemi tehetséggel biró gyermek sem való az iskolába. Az elemi iskolák munkáját még úgy a hogy megbirja az ilyen tanuló, ámbár nem egy itt is kidül; polgári vagy középiskó-
