Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1903
18 feláll, az osztályból kimehet, járhat, futkoshat, játszhat a tanuló, akkor az ülésnél kifáradt izmok pihennek, mások, melyek addig tét'enek voltak, működésbe jönnek. Annál sűrűbben kell ilyen helyzetváltoztatásnak történnie, minél nagyobb volt a kifáradás és minél gyengébbek, fejletlenebbek a tanulók izmai. Az elemi iskolákba még az 1 órán át egyhuzamban való ülés is sok lesz. A tanulóknak felállásával járó gyakori felszólítása sem fog itt eléggé czél- hoz vezetni; azért czélszerü időnként az egész osztállyal felállás után helyben végezhető szabadgyakorlatokat, pl. karlenditéseket, törzshajlitásokat stb. is végeztetni. Elemi iskolában a tanulónak V4 óránál tovább ugyanazon helyzetet elfoglalnia nem szabad. Magasabb iskolákban, ahol már edzettebb s erősebb a gyermekek szervezete, 'sőt V4 órai egyhelyzetben való ülés (pd. irás) is kevésbé káros. Mihelyt azonban hosszabb időn át kell egyhuzamban ugyanazon helyzetben ülniük, hibássá lesz a testtartás. Azért törekesznek újabban arra, hogy egymásután következő órákra ne jussanak olyan tárgyak, melyek ugyanolyan testtartást kívánnak. Ha pedig mégis 2 egymásután következő rajzóra jut pd. az órarendbe, a két óra között is pihenésre szolgáló 10 percznyi szünetet adnak. Mindaz, amit elmondtam, természetesen ép úgy érvényes a tanuló otthoni foglalkozására nézve is. Ezt annál inkább ajánljuk a m. t. szülők figyelmébe, mert akárhányszor tapasztalhatni, hogy akár iskolai, akár egyéb munka végzésekor a gyermekek soká ülnek egyhuzamban, rendesen ugyanolyan székeken és asztalok mellett, aminőket a felnőttek használnak, ahol tehát az ülőrész (szék) és az asztal méretviszonyai nem a gyermekek, de a felnőttek méreteihez vannak szabva, amelyek azért egyenesen lehetetlenné teszik a tanuló helyes ülését. Ha azután még arra sem ügyelnek, hogy a gyermek lába alá megfelelő zsámoly, a székre pedig kellő magasságú párna jusson, meg hogy a széket a tanuló elég közel húzza az asztalhoz ill. Íráskor az alá is, s egyenesen üljön az asztallal szemben, — akkor nem lehet csudálkozni, ha az iskola legtökéletesebb padjai daczára is gerinczelferdülés vagy egyéb, a hibás ülésből eredő bajok támadnak a gyermeknél. Itt azután igazán nem lehet az iskolát azok kifejlődésével okolni! A helyes és hibás testtartást az irás kérdésével is összefüggésbe hozták évekkel ezelőtt s az u. n. álló irás hívei azt iparkodtak bebizonyítani, hogy egyes-egyedül ez az irás engedi meg a helyes testtartást; a rendesen használt dőlt irás pedig ellenkezőleg elősegíti a gerinczoszlop elferdiiléseit s a közellátást. Több helyt, igy Nürnberg több iskolájában is, behozták erre az álló irás tanítását, újabban azonban itt is, mint csaknem mindenütt, ismét visz- szatértek a dűlt íráshoz. Elfogulatlan megfigyelésekből és vizsgálatokból kiderült ugyanis, hogy a testtartásra nem annyira az irás módja mint inkább a pad szerkezete, az irás időtartama s a tanulók ismételt figyelmeztetése vannak befolyással, ami érthető is, ha meggondoljuk, hogy egyenes ülés mellett, amikor a füzetnek okvetlena tanuló előtt középen kell feküdnie, csak attól függ, hogy álló vagy dűlt, helyzetben íródnak a betűk a papirosra, hogy vájjon a füzet alsó széle
