Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1897
5 mondhatni, hogy az előbb kitűzött föczélra később már nem is gondolunk, annyira egészen csak a szellem képzése jut előtérbe. Mert mi az a hetenkinti 2 órai torná- zás, az a ‘/4 őrai szünet az óraközben, a legfeljebb 1 órai séta, a miben manapság a gyermeki test részesül, ahhoz az aránytalanul sokkal több szellemi munkához képest! Pedig de megboszulja magát ez az aránytalanság! Következményeit keservesen tapasztalhatjuk. Tanuljon a gyermek mennél többet, végezzen mindent, a mit csak lehet, ha az egészség árán is s miután a test edzésére időt nem adunk, azzal nyugtatjuk lelkiismeretűnket, hogy orvost hívunk, a mint valami baj mutatkozik, orvosságot szedetünk, vagy ha mindez nem segít, a mint hogy a túl- eröltetésnél nem is szokott segíteni, a jövőre bízzuk: majd elmúlik, mire egészen kifejlődik a test! Számtalan szülő lehet magának szemrehányást azért, hogy gyermeke jövőjét nem elég lelkiismeretesen készítette elő, mert megfeledkezvén arról, hogy a boldoguláshoz nem elég a tudomány és képzettség, hanem erkölcsi és testi erő ép annyira szükséges, gyermekét sokszor jóhiszeműségből, de igen gyakran hiúság és versengésből már korán mindenféle ismeretekkel halmoztatja el, s nevel belőle a társadalomnak egy szellemileg ugyan miveit, de lelkileg fáradt, fásult s testileg elnyomorított egyént. Nagyban hibásak tehát a szülök maguk is, de ha ők ifjúságuk és iskoláztatásuk idejében nem épen ilyen szellemben nevelkedtek volna, ha vérükbe oltották volna otthon s különösen az iskolában, hogy a szellem s a test nevelése egyaránt fontos, akkor ők sem nevelnének ekként. A nagy tömegben kevés szülő teheti azt, hogy az általános áramlattal szemben a maga, esetleg helyesebb Ítélete szerint vezesse gyermekét, nem is egynéhány ember feladata a közszellem átváltoztatása, hanem a nevelés és tanítás hivatott intézményeié, az iskoláé. Pedig mit látunk? Azt, hogy épen az iskola a melegágya ennek a helytelen iránynak, az iskolai beosztás, rendszer, felfogás, mely előtérbe helyezi már túl korán a szellem képzését a test egészséges fejlődésének. Mi tehát a tulajdonképeni oka a czivilizált ember s különösen a középosztály hanyatló egészségi viszonyai