Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1887
21 midőn azt olvassuk, hogy egy leány 15 éves korában érettségi vizsgát tesz, ez után orvosi egyetemre megy s ott — kétségkívül a nem neki való szellemi megerőltetés folytán — 17 éves korában áldozatává lesz a női-emanczipáczió h ó b o r t j á- nak?! — Ehhez, azt hiszem, bővebb magyarázat nem szükséges! Azért félre az üvegházi neveléssel! Engedjünk tért a természetes fejlődésnek az értelmi nevelés-oktatásban is. Korán érő gyümölcs korán hull! A szülők ne áldozzák fel gyermeküket pillanatnyi hiú czélokért. Tartsák szem előtt amaz angol mondást: „If you would enjoy the fruit, pluck not the flower!“ — Ha élvezni akarod a gyümölcsöt, ne szakaszd le virágát! Vajha minden szülő fontolóra venné Eötvös báró ezen szavait : „Legyen elátkozott, ki a gyermeknek akkor, mikor még boldognak érezhetné magát, virágok helyett borostyánt mutat!“ III. A művelt értelem nélküli embert olyan hajóhoz hasonlítottuk, a melynek kormánya hiányzik. Ámde a kormány magában véve nem elégséges ahhoz, hogy a hajót annak segítségével mindig helyes és biztos czél felé terelhessük. E végből a hajósnak iránytűre is van szüksége. Hasonló iránytű nélkül a különben értelemmel felruházott ember sem lehet el. Értelménél fogva az ember meg tudja különböztetni a jót a rosztól, a hasznost a károstól s az igazat a hamistól, — és mint szabad akarattal felruházott lény, ösztönei, vágyai által indíttatva akár az egyik, akár a másik irányban határozhatja el magát bizonyos tevékenységre. De ha mindig azt cselekedné, a mi csak magának válik hasznára, úgy — rideg önzésében — lépten- nyomon mások érdekeibe ütköznék. Ilyformán az emberi élet nem volna más, mint folytonos harcz az enyém és tied fölött, melyben, — legalább egyidőre — az aratná a diadalt, a ki vagy erősebb, vagy értelmesebb — vagy épen ravaszabb — a másiknál. Puszta értelemmel az ember csupán legfelsőbb- rendű állat maradna, mely talán egyes fal kákát igen, de tulajdonképeni társadalmat alkotni s abban megélni teljességgel nem tudna. Mert hiszen a társadalom alapja épen azon nyugszik, hogy egymásnak jogos érdekeit, tiszteletben tartsuk, sőt azok megőrzéséhez magunk is kö 1 csönö sen hozzájáruljunk.
