Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1881

módon és azoktól minden különös begyakorlás távol marad, nem szeretnék a vizsgákat nélkülözni, mert azok úgy a tanítóra, valamint a tanítványra nézve is nemcsak ösztönül, hanem egyszersmind jntalmúl is szolgálnak és kétségen kívül egyike azon eszközöknek, melyek a szülői ház és iskola közti kapcsot szorosabbra fűzhetik.

De ha a szülők csupán az évi vizsgálatok alkalmával látogatják az iskolákat, az még nem felelne meg czéljainknak teljesen. Hű tanítónak csak kellemes lehet, ha sikeres nevelési munkálkodásukat, mely mint a természet csak rejtett csendben fejük, máskor is gyakorta figyelemre méltatják azon személyek, kik annak megítélésére leginkább hivatva vannak. Azért óhajtandónak tartjuk az iskolának a tanórák alatti látogatását. Bárcsak minél gyakrabban használnák a szülők és elöljárók ez alkalmat, s vajba a tanítóknak is volna idejök és módjuk egymásnak tanítás közben kölcsönös meglátogatására. Magától érthető azonban, bogy a vendégeknek nem szabad az oktatás rendes menetét zavarniok vagy a tanításba zavarólag közbe szólniok, hanem netaláni megjegyzéseiket csak a tanítás befejezése után nyilváníthatják. De mint tanító, kell, hogy érdekeljen, miképen vélekednek mások az én módszerem, fegyelemtartásom, bánásmódom és az általam felmutatott eredmény, iránt és épen a szülők, kik gyermekeikkel oly szoros összeköttetésben állnak, tulajdonságaikat, tehetségeiket és iparkodásukat legjobban ismerik és haladásukat leginkább figyelemmel kisérik, adhatják legjobban a tanítónak értésére tapasztalataikat; ez pedig mindeneket megvizsgálván és a legjobbat megtartván, ilyenkor kedves alkalmat nyer arra, hogy a szülék fogékony szivére is hasson, és mi a legfőbb: ilyen intézkedés által az iskola a nép életében gyökeret verne és tekintélyében és bizalmában csak növekedhetnék, különösen, ha az iskolai ünnepélyekre is, mint pl. új tanítónak bevezetése alkalmával, nemzeti s ifjúsági ünnepélyekre, s egyebekre a családok is mindég meghivattatn á- nak, tekintetbe sem véve, hogy ily alkalmaknál a szülők szívesebben is nyújtják iskolai czélokra filléreiket, mi szinte nem teljesen megvetendő.

Még inkább elérhető volna czélunk az iskola és szülői- ház közti kölcsönös közlekedés előmozdítása ügyében, ha a tanítók nevelési egyletekben felolvasásokat tartanának, melyek általa szülőket fontos hivatásukról,újabb paeda- gogiaismás efféle kérdésekről s nézetekről, felvilágosítanák és az ebből származó eszmecserék által a szülőknek is alkalmat nyúj-