Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1940
A növényszövettan gyakorlati jelentősége.*) Irta: Dr. Sárkány Sándor. A növényszövettan, főképen a sok sejtből felépülő, magasabb- rendű növények belső szerkezetét kutatja mikroszkóp segítségével. A gyökérrel, szárral, levelekkel rendelkező növényi test nagyon sokféle feladat elvégzésére rendezkedik be. A szárazföldi életmód olyan követelményeket támaszt ugyanis, amelyek maguk után vonják azt, hogy a testben a munkamegosztás elve alapján nagyon sokféle szerkezetű és működésű sejt alakuljon ki. — Az azonos működésű sejtek kisebb-nagyobb csoportokat, ú. n. szöveteket alkotnak. Megkülönböztetünk pl. védelemre, anyagfelvételre szolgáló bőrszövetet, táplálékszállításra berendezkedett szállítószöveteket, anyagfelhalmozásra való raktározó szövetet, vastagfalú sejtekből álló szilárdító szöveteket, stb. Mindegyikféle szövet jól jellemezhető sajátságokkal rendelkezik. Az egymással összhangban működő szöveteket szövetrendszer néven foglaljuk össze. A táplálóanyag irányítását végző szállítószövetrendszerben pl. a szövetek egy része (az ú. n. farész) a vizet s a benne oldott sókat szállítja a gyökérből a száron keresztül a levelekbe, egy másik része (az ú. n. háncsrész) a levelekben létrejött szerves vegyületeket, kész táplálóanyagokat osztja szét a növény testében. A háncs- és farészek között gyakran osztódó sejtekből álló szövet van, a kambium; ennek feladata az, hogy újabb háncs- és faelemek létrehozásával a szállítás zavartalanságát biztosítsa. A szállítószövetrendszer különösen a sok évig élő fás növényekben alakul ki számottevően és uralkodólag. — A magasabbrendű növények testét végeredményben háromféle szövetrendszer alkotja és pedig a felületen elhelyezkedő bőrszövetrendszer, a nagyon változatosan kialakuló szállítószövetrendszer, végül az alapszövetrendszer, amely a legkülönbözőbb működésű (raktározó, szilárdító, kiválasztó,. táplálékkészítő, stb.) szövetek összefoglalója. A kifejlett növény belső szerkezete bármennyire is differenciált, s az egyes szöveteket alkotó sejtek bármennyire is elütnek egymástól, eredetük ugyanarra a szövettípusra vezethető vissza. Ha pl. egy hajtás csúcsából hosszmetszetet készítünk s azt további mikrotechnikai eljárás után mikroszkópi vizsgálat alá vesszük, azt *) A kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetemen 1940 dec. 5-én tartott egyetemi magántanári próbaelőadás kivonata.
