Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1940
It dig átmegy a fatest középvonalán s magában foglalja a bélsugarakat. Egy fatörzs belső szerkezetére nézvé csak úgy nyerünk tiszta képet, ha mind a háromfajta metszetet tanulmányozzuk s az eredményeket egybevetjük. Sokszor már maga a keresztmetszet is olyan sajátosságokat tartalmaz, amelyek önmagukban elégségesek arra, hogy az illető fadarabot meghatározzuk, azonosítsuk. A mi éghajlatunk alatt élő számos növény fatestében szembetűnők az évgyűrűk. Egyetlen évgyűrű keresztmetszeti képéből egész rendszertani csoportra lehet következtetni. így pl. a tűlevelűek (pl. fenyők) fáját a nagyobb üregű edények hiánya miatt a lomblevelűek fájától már egyetlen keresztmetszet alapján azonnal meg lehet különböztetni. S ehhez hasonlóan a kisebb rokonsági csoportokban is bizonyos szövettani sajátságoknak, jellemző sejteknek, sej tfal vastagodásoknak, edényáttöréseknek, stb. a jelenléte vagy hiánya, kialakulási viszonyai alapul szolgálnak a megkülönböztetésre. — A fa- anatomiai kutatások eddigi eredményeinek gyakorlati felhasználását a későbbiekben ismertetjük. Kéreganatomia, vagy phloeotomia a több évig élő fás növények törzsének, ágainak a tágabb értelemben vett kérgét vizsgálja a belső szerkezet szempontjából. Tehát azt a részt, amely könnyen lehántolható. Ebben benne van a kész tápanyagot szállító háncstest is és a védelemre szolgáló paraszövet is. A kéregben 3 egymástól jól elkülönithető réteget különböztet meg a kéreganatomia. A külső a pararéteg, amely évről-évre újabb sejtrétegekkel gyarapodik, az osztódó sejtekből álló parakambium működése folytán. A kéreg középső rétegét a háncsrésznek a többnyire már nem működő idősebb elemei alkotják. Végül a belső rétegben találjuk a legtöbb fásnövényben a háncsrész működésben lévő fiatalabb elemeit. A kéreg felsorolt három rétege a különböző fákban igen eltérő felépítésű lehet. A külső rétegben fajra jellemző lehet a szilárdításra szolgáló elemek jelenléte, vagy hiánya, továbbá a para- sejteknek és az ezeket létrehozó osztódó szövetnek (parakambium- nak) a kialakulási viszonyai s egyéb sajátosságok. A középső kéregrészben nem az elöregedett s legtöbbször összenyomott szállító elemek (rostacsövek) és raktározó sejtek adják a megkülönböztetési alapot, hanem a szállításra szolgáló háncsrostoknak, kősejteknek, továbbá különböző kristályoknak, váladék-kiválasztó és váladéktartó részeknek a jelenléte, vagy hiánya, alakja, elhelyezkedési viszonyai. A kéreg belső rétegében a kész táplálóanyagot szállító fiatalabb rostacsövek és egyéb vékonyfalú sejtek mellett fajra jellemzően itt is előfordulhatnak szilárdításra szolgáló, vastagfalú elemek (háncsrostok, kősejtek), továbbá kristályok. Ezeknek az elemeknek az előfordulása szabályos vagy szabálytalan elhelyezkedése, különösen azonban a rostacsövekben lévő rostalemezeknek a kialakulási lehetőségei mind-mind fajra jellemző szövettani sajátságokat képviselnek s mint ilyenek a háncstestben lévő bélsugarak szerkezetével együtt számitásba jönnek a szövettani alapon történő meghatározáskor. A kéreganatomiának röviden vázolt eredményeit elsősorban a gyakorlati élet használja fel. pl. a
