Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1940

It dig átmegy a fatest középvonalán s magában foglalja a bélsugara­kat. Egy fatörzs belső szerkezetére nézvé csak úgy nyerünk tiszta képet, ha mind a háromfajta metszetet tanulmányozzuk s az ered­ményeket egybevetjük. Sokszor már maga a keresztmetszet is olyan sajátosságokat tartalmaz, amelyek önmagukban elégségesek arra, hogy az illető fadarabot meghatározzuk, azonosítsuk. A mi ég­hajlatunk alatt élő számos növény fatestében szembetűnők az év­gyűrűk. Egyetlen évgyűrű keresztmetszeti képéből egész rendszer­tani csoportra lehet következtetni. így pl. a tűlevelűek (pl. fenyők) fáját a nagyobb üregű edények hiánya miatt a lomblevelűek fájá­tól már egyetlen keresztmetszet alapján azonnal meg lehet külön­böztetni. S ehhez hasonlóan a kisebb rokonsági csoportokban is bizo­nyos szövettani sajátságoknak, jellemző sejteknek, sej tfal vastago­dásoknak, edényáttöréseknek, stb. a jelenléte vagy hiánya, kiala­kulási viszonyai alapul szolgálnak a megkülönböztetésre. — A fa- anatomiai kutatások eddigi eredményeinek gyakorlati felhasználá­sát a későbbiekben ismertetjük. Kéreganatomia, vagy phloeotomia a több évig élő fás növények törzsének, ágainak a tágabb értelemben vett kérgét vizs­gálja a belső szerkezet szempontjából. Tehát azt a részt, amely könnyen lehántolható. Ebben benne van a kész tápanyagot szállító háncstest is és a védelemre szolgáló paraszövet is. A kéregben 3 egymástól jól elkülönithető réteget különböztet meg a kéreganato­mia. A külső a pararéteg, amely évről-évre újabb sejtrétegekkel gyarapodik, az osztódó sejtekből álló parakambium működése foly­tán. A kéreg középső rétegét a háncsrésznek a többnyire már nem működő idősebb elemei alkotják. Végül a belső rétegben találjuk a legtöbb fásnövényben a háncsrész működésben lévő fiatalabb elemeit. A kéreg felsorolt három rétege a különböző fákban igen eltérő felépítésű lehet. A külső rétegben fajra jellemző lehet a szi­lárdításra szolgáló elemek jelenléte, vagy hiánya, továbbá a para- sejteknek és az ezeket létrehozó osztódó szövetnek (parakambium- nak) a kialakulási viszonyai s egyéb sajátosságok. A középső kéregrészben nem az elöregedett s legtöbbször összenyomott szál­lító elemek (rostacsövek) és raktározó sejtek adják a megkülönböz­tetési alapot, hanem a szállításra szolgáló háncsrostoknak, kősej­teknek, továbbá különböző kristályoknak, váladék-kiválasztó és váladéktartó részeknek a jelenléte, vagy hiánya, alakja, elhelyez­kedési viszonyai. A kéreg belső rétegében a kész táplálóanyagot szállító fiatalabb rostacsövek és egyéb vékonyfalú sejtek mellett fajra jellemzően itt is előfordulhatnak szilárdításra szolgáló, vastagfalú elemek (háncsrostok, kősejtek), továbbá kristályok. Ezeknek az elemeknek az előfordulása szabályos vagy szabálytalan elhelyezkedése, különösen azonban a rostacsövekben lévő rosta­lemezeknek a kialakulási lehetőségei mind-mind fajra jellemző szövettani sajátságokat képviselnek s mint ilyenek a háncstestben lévő bélsugarak szerkezetével együtt számitásba jönnek a szövet­tani alapon történő meghatározáskor. A kéreganatomiának röviden vázolt eredményeit elsősorban a gyakorlati élet használja fel. pl. a

Next

/
Thumbnails
Contents