Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1939
32 espressot, a Chiantit, az Albano dolce-t, a Cinzanot, a Cassata-t, énekszóval haladtunk az utcán majdnem mindig! Szépen énekeltünk, mert a benszülött olaszoknak is tetszett. Gyakran hallottuk olasz barátaink köszöntését: Evviva Ungheria! Szívesen válaszoltunk mi is az Evviva l’Italia-val! Március 30-án, hajnali 5 órakor indultunk hazafelé! Rengeteg sok volt az utas. Alig kaptunk helyet! De megvigasztalt bennünket a vámhatóságok végtelen kedvessége és előzékenysége és az a tudat, hogy jövőre, Isten segítségével — reméljük, addigra elmúlik minden háborús veszély és ismét boldog béke lesz — ismét utazhatunk, de még vidámabban és akkor már minden gond nélkül! Adja Isten, hogy úgy legyen! Oppel Imre. Tanulmányi kirándulás a Felvidéken. Iskolánk 1940. május 15—19-ig ötnapos tanulmányi kirándulást rendezett elsősorban a visszaszerzett Felvidék földrajzi, geológiai, történelmi és kultúrális értékeinek megismerése céljából. A kiránduláson a III—VII. osztályokból összesen 83 tanuló vett részt. A tanulmányi út megszervezését és vezetését dr. Sárkány Sándor végezte, kísérő tanárok Endrődi Frigyes és Papp Ferenc. Az utazást két autóbusszal bonyolítottuk le a következő útvonalon: Budapest— Hatvan—Zagyvapálfalva—Salgótarján—Fülek—Losonc—Korláti bazaltbánya—Rimaszombat—Pelsőc—Aggteleki cseppkőbarlang—Rozsnyó—Krasznahorka vára—Szádelői völgy—Kassa—Hollóháza— Széphalom—Sátoraljaújhely — Sárospatak—Szerencs—Miskolc—Lillafüred—Eger—Mezőkövesd—Gyöngyös—Hatvan—Budapest. — Az. autóbuszutazás előnyeit mindvégig igyekeztünk kihasználni és alkalomszerűen bekapcsoltuk az útitervbe. Az ötnapos útra vonatkozó tudnivalókat 40 gépelt oldalon összefoglalva sokszorosítottuk s ezt az útikalauzt minden résztvevő az indulás előtt néhány nappal megkapta, hogy kellőképen felkészülhessen. Az útikalauz sokszorosításáért Deckner M. igazgató úrnak ezúton is hálás köszönetét mondunk. — A tanulmányi kirándulás résztvételi díja 60.— P volt, 14 tanuló iskolai segélyben részesült. Elsőnek a zagyvapálfalvai üveggyárat tekintettük meg, ahol a táblaüveg gyártásnak minden részletét tanulmányoztuk; láttuk a szükséges nyersanyagok összekeverését, megolvasztását, az üveglapok kihúzását, vágását, darabolását. Innen Salgótarjánba mentünk, ahol Tarnay Kálmán gépgyári igazgató úr szíves fáradozása révén többféle üzemet látogattunk meg. A Salgótarjáni Vas- és Gépgyárban a vas megmunkálását kísértük figyelemmel. Az öntödében tanúi lehettünk a vasöntés folyamatának. Az öntendő alkatrész negatívját, grafittal összekevert homokból, formázó gépek állítják elő. Ebbe öntik bele az izzón folyó vasat s az öntött vasalkatrészt a gépműhelyben tovább kezelik, esztergályozzák, edzik, esetleg benikkelezik. A híres salgótarjáni kályhák és tűzhelyek fokozatos elkészítése a szemünk előtt folyt le. A tűzhelyeket futószalagon szerelik és állít
