Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1939
18 Ilyen módon kísérletileg meg lehet állapítani a föld felszíne közelében haladó elektromos ekvipotenciális vonalakat. Az ekvipotenciális vonalak összehasonlíthatók állandó vezetőképesség feltevésével elméletileg megállapított ekvipotenciális vonalakkal s az eltérésből lehet más vezetőképességű anyag jelenlétére következtetni. Pl. ércvonulatok az ekvipotenciális vonalak és a reájuk merőleges áramlási vonalak normális eloszlását észrevehetően megváltoztatják. A 9. kép a) rajza a normális eloszlást, b) rajza pedig az A helyen feltételezett ércvonulat következtében megzavart eloszlást mutatja. A Schlumberger-féle módszert újabban azzal módosították, hogy váltakozó áramot vezetnek a földbe, s a kereső elektródok áramkörébe mikrofont iktatnak. A mikrofon árama megfelelő berendezésekkel nagy mértékben erősíthető. Igen elterjedt a Sundberg-féle indukciós módszer. E módszer kivitele abban áll, hogy hosszú drótot fektetnek le a föld felszínén s abba váltakozóáramot vezetnek. Ha e drót közelében vezető testek vannak, akkor az utóbbiakban mint szekundér vezetőkben indukált áramok keletkeznek s azok a priméráram mágneses terét megváltoztatják. Leginkább a fáziseltolódást lehet könnyen megmérni s abból arra az „elektromos felület”-re lehet következtetni, amelyben indukált áram keletkezik. A fáziseltolódást a primér áramvezetőre merőleges vonalak mentén több pontban szokták mérni. A mérési eredményekből az „elektromos felület” mélységére is lehet következtetni. A magyarországi geofizikai kutatásokban használt módszer a földrétegek elektromos ellenállását közvetlenül méri. Négy vaselektródot szúrnak a földbe, a két szélsőn át ismert J amper erősségű áramot vezetnek á földbe és a két belső elektród közti V volt potenciálkülönbséget mérik. Ha s a két belső elektród távolságát jelenti, akkor a Föld felszínétől számítva s mélységig az átlagos fajlagos ellenállás V R = 2 n s-=rJ A belső elektródok távolságának fokozatos növelésével az átlagos fajlagos ellenállásnak a mélységgel együttjáró változását kapjuk. Ha jóval kisebb fajlagos ellenállású réteg következik, akkor R értékében ugrásszerű változásnak kell beállnia. Az elektromos ellenállásmérést fúrólyukakban is el lehet végezni megfelelően szerkesztett elektródok segítségével, s a nyert eredmények különösen az egyes fúrások rétegeinek azonosítására alkalmasak. Hazánk Eötvös Loránd munkássága révén a geofizikai kutatásokban már évtizedekkel ezelőtt igen előkelő helyet foglalt el s ezt a helyet azóta is megtartotta. 1919-ben a geofizikai kutató módszerek fejlesztésére és a kutatások gyakorlati kivitelére külön intézmény: a M. Kir. Báró Eötvös Loránd Geofizikai Intézet létesült. Az Intézet megszervezője és első igazgatója dr. Pékár Dezső, valamint jelenlegi igazgatója dr. Fekete Jenő munkatársai voltak Eötvös Lorándnak. A Geofizikai Intézet jelenleg is széleskörű kutatásokat
