Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1938
72 XII. AZ INTÉZET ALAPÍTVÁNYAI. Újabb alapítvány. Dr. Szigethy Lajos c. igazgató, egykori kedves tanártársunk még a megelőző tanév folyamán tekintélyesen megnövelte tanárgyermekek javára tett alapítványát. Annál értékesebb ez a nemeslelkü adomány, mert ez nem egy hatalmas vagyon szerény, jótékonykodó töredéké, hanem egy lemondani, takarékoskodni tudó tanári házaspár életének gondosan félretett tartaléktőkéje. Az 1937. nov. 29-én kelt alapítólevél lényegesebb pontjait itt közöljük. „1. Az alapítvány neve: ,,Dr. Szigethy Lajos ösztöndíjalapítványa Szigethy Lajosné Brósz Erzsébet és ennek édesanyja Brósz Jónátné Bielek Kornélia emlékére.” Rövidítve: „Szigethy-Brósz alapítvány.” 2. Az alapítvány célja, hogy annak a 7. pont szerint felosztásra kerülő jövedelméből a Deák-téri evangélikus testvéregyházak három iskolájába .(fiú- gimnázium, leánygimnázium, elemi iskola) járó megfelelő előmeneteld és ma- gaviseletü olyan evangélikus tanulók részesüljenek a tantestület által az alapítványi hatóság jóváhagyása mellett megállapítandó egyenlő összegű ösztöndíjban, kiknek szülője a három iskola valamelyikének szolgálatban levő rendes tanára, tanárnője, tanítója, tanítónője, ideértve a tényleges rendes énektanárokat is. Néhai Vidovszky Kálmán kiváló érdemeinek elismeréséül az ő árvája, Tamás, amennyiben fenti iskolák valamelyikének mgefelelő előmeneteld és magaviseletü tanulója, az ösztöndíjban szintén részesítendő. Az ösztöndíj, melyben a tanárgyermek ezen alapítvány jövedelméből részesül, egyéb ösztöndíjak, segélyek odaítélésénél figyelembe nem vehető, vagyis aki ebben az ösztöndíjban részesül, egyéb ösztöndíjaknál, segélyezéseknél a többi tanulókkal szemben hátrányos helyzetbe nem kerülhet. Mindegyik. iskola tantestületéi külöh-külön megállapítja az ösztöndíjban részesítendő tanítványok névsorát és ez alkalommal titkos szavazással meg nem felelő magaviselet, illetőleg előmenetel miatt az iskolájuk tanár- vagy tanítógyermek tanítványát az illető iskolai évre ezen ösztöndíj élvezetéből kizárhatja. 3. Az alapítványi hatóság a Budapesti Deák-téri Ágostai Hitvallású Evangélikus testvéregyházak képviselőtestülete. 4. Az alapítvány vagyona a Budapest Székesfőváros Dunajobbparti résznek 237/14. számú telekkönyvi albetétben A—1. sorsz. 7207/1/159-14. hrszám alatt felvett, Budapesten az I. kér. Krisztina-körút 159. szám alatt fekvő háznak részét képező s ezen alapítvány nevére írandó társasház tulajdoni illetőség, mely 1 udvari szoba, 1 előszoba, konyha, kamra, fürdőszoba, klosetből álló lakásból, a hozzátartozó padlás- és pincerekeszböl s a közös telek 274/10.000 részéből áll, 8700 ar. P, azaz Nyolcezerhétszáz aranypengő értékben. 5. Az alapítvány vagyonát a Budapesti Deák-téri ág. hitv. evangélikus testvéregyházak pénztára kezeli az alapítványi hatóság felügyelete mellett, pénztári szabályzatnak megfelelő módon. 6. Az alapítványról külön -számadás vezetendő, amely az alapítványi hatóság által kiküldött számvizsgáló-bizottság által megvizsgálva, utóbbinak jelentése. kapcsán terjesztendő az alapítványi hatóság elé. 7. Az alapítvány évi jövedelme, az esetleges kezelési költségek levonásával a következőképen használandó fel: a) A tiszta jövedelem öt (5%) százaléka évenként tartalékként tőkésítendő, mely töke s annak időközi kamatai szükség esetén az esetleges javítási költségek, üresedés, stb., végül az adómentesség megszűntével a felosztandó jövedelemben előálló hiány pótlására is fordítható. Ha azonban ez a tartalék idővel nagyobb összegre szaporodna fel, az ingatlanba befektetendő, s ezzel az alapítvány állaga növelendő. b) A tiszta jövedelemnek fennmaradó része a 2. pont értelmében használandó fel. Az évi jövedelemből fel nem használt rész a tartalékhoz csatolandó. c) Amíg az alapítvány jövedelméből az átírási illeték törlesztése és az első csonka év kevesebb jövedelme folytán az egyelőre 420 ar. P, azaz Négyszázhúsz arany pengőnyi ösztördíjak kiegészítésére felveendő tartozás le nem törlesztetik, évenként csak a fennmaradó körülbelül Négyszázhúsz pengőnyi összeg kerülhet kiadásra.
