Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1936
17 a csillogó szemekben, az élénk érdeklődésben, a talpraesett megfigyelésekben. Szigorú tanár hírében állt, mégis alig akadt olyan tanítványa, akit az év végén nyugodt lélekkel nem bocsáthatott volna a felsőbb osztályokba. Egyéni módszere volt és ez a módszer az ő egyéniségén át érvényesült és hatott termékenyítőleg a gyermeki lélekre. Nemcsak tanított, de nevelt is. Kevés olyan tanár van, aki oly mélyen tudott belelátni tanítványai leikébe. Mint többgyermekes családapa, legjobban ismerte a gyermeknevelés problémáit és finom tapintattal segítette át a serdülő ifjút első testi és lelki válságain. A szülők is megérezték benne a megértő, velükérző, kivételes nevelő egyéniségét és gyakran keresték fel tanácsért. Ő a maga szeretetreméltó modorában, de biztos tájékozottsággal mutatott rá azokra a hibákra, melyekre a szülői elfogultság néha rá sem eszmélt. A dicséret pedig az ő ajkáról igazi örömet okozott. Tudásának kincsesházából jutott azonban másnak is. Több éven át tanított biológiát a Veres Pálné leányiskolában, számos előadást tartott a fasori ev. szövetségben, a volt tanítványok egyesületében és tanári szakosztályi gyűlésen. Kubacska András nagy tudományos felkészültséggel és alapos szakismeretekkel indult el pályáján. Kiváló tanárok, mint Entz Géza, Lóczy Lajos, Krenner József és Mágócsy Dietz Sándor keze alatt dolgozott. Egyetemi hallgató korában, 1898-ban már földrajzi pályadíjat nyert.2 3 4) 1900. és 1902-ben egymásután jelent meg több apróbb botanikai közleménye a Természettudományi Közlönyben.3 4) A „Xanthium tövise“ című doktori disszertációjában4) nemcsak a tudományos kutatás módszereiben mutat jártasságot, hanem figyelemreméltó önálló erefiményeket is ér el.5) Egyik legkitűnőbb munkája, „A turján“6) önálló tudományos megfigyelésen alapul. A vadászember, de a vérbeli természetbúvár meglátásában, színes, eleven formában bontakozik ki előttünk e vizenyős rétek sajátos jellege, eleven, lüktető élete, csodálatos növényzete, nyüzsgő állatvilága, valamint az ottani nép érdekes gazdálkodása. A „Magyar 2) „Vizsgáltassák meg Stemeck R. Magyarországban eszközölt ingamegfigyelései alapján az összefüggés a nehézségi gyorsulás és a talaj geológiai szerkezete között, különös tekintettel a Balaton északi részére.“ 3) A növényvilágnak az emberhez való viszonyát tárgyaló munkák, 1900, XXXI. k. 368. füzet. Növényhatározó könyvek. XXXII. k. 369. füzet. Málnán élősködő Cuseuta europaea. XXXII, k. 372. füzet. Az Equisetum arvense L.-ről. XXXII. k. 373. f. Rosszul tenyésző Robinia. XXXII. k. 373. f. Hazai tölgyfajok és a rájuk vonatkozó munkák. XXXIV. k. 395. f. A gabonafélék megdülésének oka. XXXIV. k. 397. f. A fák évgyűrűje és a trópusi fák. XXXIV. k. 397. f. Fákat, cserjéket tárgyaló munkák. XXXIV. k. 398. f. 4) Math, és természettudományi értesítő, 1902. XX. kötet 5. f. 5) Béri Balog Adam fája. Erdészeti Lapok, 1903. 42. ávf. X. f. «) Ifjúság és élet. IV. évf. 2, 3, 4. szám.
