Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1934
17 és nálunk egyáltalában nem ismert feljegyzések a XII. század első feléből, melyek Agathát minden kétséget kizáróan a magyar király — tehát Szent István — leányának mondják. 4 rendesen jól értesült Ordericus Vitális normandiai kolostorában ugyanazt írja, mint kb. ugyanabban az időben, de tőle — úgy látszik — teljesen függetlenül egy északangliai kolostorban Gaimar. A 2 változat egyező előadása szerint a Magyarországba menekült angol királyfiak idősebbike, Edmund fiatalon meghal, a fiatalabb azonban a magyar (hún) király leányát, Agátát veszi el, kitől 3 gyermek született: Margit, Christine és Edgar. Terjedelmesen, gazdag kiszínezéssel ír Gaimar a Magyarországba szakadt angolszász herceg szerencséjéről. Ez érdekes feljegyzéseken kívül még egyet emelünk ki, mely személyes érintkezésen alapul és mely azt bizonyítja, hogy maga a királyi család anyai ágon a magyar királytól tartotta magát leszármazottnak. Margit skót királyné legifjabb fia Dávid. Egyike Skócia legkiválóbb uralkodóinak. Ennek legbizalmasabb, legbensőbb barátja Aethelred, rievaulx-i apát. Ez az Aethelred, a skót király bizalmasa mondja egy Plantagenet Henrikhez intézett levelében, hogy Margit skót királyné az angol és magyar királyok véréből származik (Margareta de semine regio Anglorum et Hungariorum exstitit oriunda). Itt van a megerősítése annak, amit a legrégibb feljegyzéseknek összehasonlítása alapján sejthettünk. Ethelred értesülése Margit anyai származásáról kétségtelenül Dávid király környezetéből, tán magától a királytól ered, ebből pedig az következik, hogy maga a királyi család a magyar királytól (tehát Szent Istvántól) tartotta magát anyai ágon leszármazottnak. A rievaulx-i apátnak ezen közlése szubjektív jellegű és mint ilyen megbízhatóbb tanúskodás más krónikából mechanikusan és akárhányszor tévesen átvett feljegyzésnél. Tökéletes összhangban van jóformán mind avval, amit a legrégibb krónikákban olvasunk. Agatha ezek szerint tehát Szent István leánya. És evvel közös nevezőre kerül az első feljegyzések minden változata, látszólagos ellentmondása, melyek egyedül ennek a feltevésnek alapján egyenlítődnek ki. Ez a magyarázata azután annak is, ami egyébként érthetetlen volna, hogy Szent István halála után is Magyarországon maradt Edvard angolszász királyfi családjával 1057-ig, mindaddig, míg az angol trón örökösét Angliába nem hívják, ez a magyarázata, hogy a hastings-i vihar után, mikor a királyi család ügye Angliában reménytelennek, elveszettnek látszott, az özvegy Agatha gyermekeivel Magyarországba akart visszahajózni. Mit keresett volna egy német herceglány Magyarországon? Nem természetes volna-e, hogy a német császár oltalma alá menekül? E feltevés alapján megértjük azt is, hogy miért kísérte ki oly sok magyar nemes —
