Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1934
11 szapora rezgések, a tér olyan helyeiről jönnének, ahol hélium, illetőleg a sugárzás többi összetevőinek megfelelő más atomok keletkeznek. Ezzel szemben viszont annak a felfogásnak is van alapja, hogy igen kis hullámhosszúságú elektromágneses rezgéseknek kell kiindulniok akkor, amidőn valamilyen atom, vagyis az atomot alkotó elektromos erőtér megsemmisül, amidőn anyag átalakul sugárzó energiává. Ha most azt kérdezzük, hogy hol születnek, vagy hol semmisülnek meg atomok, vagyis honnan eredhetnek a kozmikus sugarak, — elsősorban a Napra és a többi állócsillagra kell gondolnunk. De mivel már régen bebizonyosodott, hogy a sugárzás erőssége éjjel-nappal változatlan, a Napból nem jöhetnek. Mivel pedig a többi állócsillagok a mi Napunkkal rokontermészetűek, valószínűleg ezek sem bocsátanak ki ilyen sugarakat. Az ionizációs módszerrel eddig végzett megfigyelések szerint ezek a sugarak minden irányból egyenletesen érkeznek Földünkre, úgyhogy azt sem lehetett megállapítani, hogy a világegyetem melyik vidékéről eredhetnek, ha ugyan egyáltalában lehet szó egy meghatározott kiindulási helyről. T. i. egyes csillagászok úgy vélik, hogy ezek a sugarak nem is a már meglevő állócsillagokon keletkeznek, hanem ezeknek a csillagoknak születésével egyidőben, mint ezt a folyamatot kísérő igen kemény gamma-sugarak indultak el és minden irányban szétszóródva járják évmilliók óta szakadatlan útjukat. Ezek a mindenségből érkező sugarak aránylag rövid idő alatt nagy mértékben gyarapították és átalakították az atom szerkezetére vonatkozó ismereteinket. De amint látjuk, magukra a sugarakra vonatkozó tudásunk még igen hézagos. Ha azonban tekintetbe vesszük azokat a nehézségeket, amelyek a kutatásnak ezen a terén elénk tornyosulnak, nem szabad csodálkoznunk azon, hogy még nem tudunk határozott feleletet adni arra a két alapvető kérdésre, hogy milyen természetűek és honnan jönnek ezek a titokzatos sugarak. Itt még nehéz és fáradságos munka vár a tudományos kutatásra. Akármi lesz is ennek eredménye, egyrészt a mindenségre, másrészt az atomra vonatkozó ismereteinket nagy lépéssel fogja előbbre vinni. Kilczer Gyula.
