Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1930
10 később megismételjük, röviden jelezni fogjuk mondanivalójának tartó pilléreit. Bár a mi gondolataink a kérdésnek némileg más útjait fogják járni, egy-két elvi végeredményben a találkozás kikerülhetetlen lesz. Vende Ernő eszmeindító tanulmányának főgondolatai a következők: 1. Olvasókönyveink olvasmányanyagában sok olyan található, mely nem nevelő hatású. 2. Az olvasmányanyag egy része nincs tekintettel a tanulók értelmi fejlettségére. 3. A közölt olvasmányok között több nem alkalmas a szabatos és ízléses nyelvhasználat meggyökereztetésére. Amint látható, Vende Ernő kritikája elsősorban az olvasmányanyagra vonatkozik. Az olvasókönyvekből kiemelt idézetei minden ponton igazolják kritikáját s megállapításaihoz nincs hozzáteendőnk. Amit javításkép felhoz, a jövő magyar olvasókönyvének tartalmi összeállításában bizonyára érvényesülni is fog. Ami ezután következő vázlatos nézeteink nem is annyira olvasókönyveink anyagával, mint a berendezéssel, a szorosabb értelemben vett „megszerkesztés ”-sel foglalkoznak s célunk az, hogy olvasókönyveinket a legkézzelfoghatóbb pedagógiai praktikum követelményeihez közelítsük. Szolgáljon kiinduló pontul mégis Vende Ernő tanulmánya, mert egyik részében ez is szerkezeti problémát vet fel.*#) Az olvasmányok egymásutánjáról ■— mese, monda, legenda, mitosz stb. — van itt szó. Tudvalevő, hogy ezt a sorrendet az Utasítások állapították így meg, mert állítólag „ily módon az olvasmány anyaga fokozatosan feltüntetheti a mese, a mitosz és a monda világszemléletének fokozatait.” Hogy a „világszemlélet fokozatai ”-nak e feltüntetésére mi szükség van az I. osztályban, egyelőre pedagógiai rejtély, de itt nem is ez érdekel bennünket. Mikép oldják meg olvasókönyveink ezt az állítólag oly fontos egymásutánt? Tegyünk magunk elé néhány I. osztályos olvasókönyvet. Az A-könyv beosztása a fejezetcímek szerint ez: I. Népmesék és mondák. (NB. itt található Fáy egyik állatmeséje és Petőfi János Vitéze is.) II. Történeti mondák és elbeszélések. III. Görög mondák. IV. A magyar föld és népe. V. Költemények. A B-könyvé ez: I. Mesék, mondák, legendák. II. Népdalok, pusztai és katonadalok. III. Állatvilág. IV. Szülő, gyermek, család. V. A magyar föld és népe. VI. Hún és magyar mondák. C-könyv: I. Magyar népmesék és népmondák (de azért a legendák is itt vannak!). II. Görög-római hitregék. III. Hún és magyar mondák. IV. A magyar föld és a magyar nép. A D-könyv még precízebben különít el: I. Mesék. II. Mondák. III. Legendák. IV. Tanító mesék. V. Elbeszélések. VI. A hún és magyar nemzet történetéből. VII. A világirodalom remekeiből. VIII. A magyar föld és népe. IX. Vegyes költemények. Az E-könyv ismét sommásabb: I. Mesék, mondák, elbeszélések. II. Hún, magyar és görög mondák. III. A magyar föld és **) **) I. m. 277. 1.
