Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1929
25 ÉSZREVÉTELEINK AZ ÜJ ÉRETTSÉGI UTASÍTÁSOKRA. Egyházi főhatóságunk megküldte nekünk a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrnak 540—05/37—1930 számú leiratát, amellyel az új érettségi utasítás tervezetére vonatkozólag kéri a tanári kar véleményét. Véleményünk lényeges része a következő : Az új utasítások a magyar nyelvi dolgozat számára két magyar irodalmi tárgyú tételen kívül még két más tudományágból (történelem, természettudományok) négy tételt, tehát összesen hat tételt javasolnak felterjesztésre, melyek közül a tankerületi főigazgató, illetőleg az egyházi főhatóság hármat választ ki. Az érettségiző tetszésére van bízva, hogy e három tétel közül melyiket dolgozza ki. Ezzel szemben nem helyeseljük, hogy a magyar érettségi vizsgálat megfosztassék magyar irodalmi jellegétől és hogy a magyar írásbelinek nemzeti jelentősége és mint az intelligencia, önálló felfogás és stilisztikai készség fokmérője elsikkadjon. A vizsgálatnak ilyen módon való szervezése azért is. keresztülvihe- tetlen, mert ez esetben a dolgozat tételeinek megválasztása s a dolgozatok megbírálása a szakszerűség és alaposság rovására menne, vagy pedig természetszerűleg átkerülne a történet-, fizika- és természetrajz-szakos tanárok kezébe (az utóbbiak nem is tagjai az érettségi bizottságnak), ami a magyar nyelvi és irodalmi oktatásra feltétlenül kárös lenne. Örömmel üdvözli a tanári kar az új utasításoknak a latin írásbeli feladatra vonatkozó részét, amely megengedi, hogy a tanár a kitűzött szöveget tartalmi szempontból megvilágíthatja, a tárgykörbe beállíthatja. A szóbeli követelményekben azonban a művelődési szempontoknak erősebb és általánosabb kidomborítását óhajtjuk. Javasoljuk továbbá, hogy a kiegészítő görög érettségi vizsgálat — mint eddig — minden jelentkező tanuló számára csak szóbeli legyen. A német nyelvnek az érettségi tárgyak közé való felvételét elvben helyeselnék, azonban mély aggodalommal tekintünk e bevezetés elé, ha a mai óraszám megmarad. Ez a bevezetés ugyanis a mai tanterv mellett teljesíthetlen feladatok elé állítják a tanárt és tanulót egyaránt és alkalmas arra, hogy a mai tantervben előírt tanítást teljesen megzavarja. Külön ki kell emelnünk azt a nagy igazságtalanságot, amelybe e követelmény folytán a szegényebb sorsú, magyar anyanyelvű tanulók kerülnek azokkal szemben. akik már hazulról hozzák a német nyelv tudását. A tanári kar továbbá igaz sajnálattal látná, ha az érettségi vizsgálat követelményeiből a matematikai szóbeli vizsgálat elmaradna. A matematika az ókortól kezdve, mint az értelmi nevelésnek egyik legfontosabb segédeszköze szerepelt. Jelentősége a
