Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1923

Hasonlóságok és ellentétek a pesti református és evangélikus egyház évszázados történetében.

Budapesti evangélikus főgimnáziumunk a múlt évben ünnepelte fennállásának százéves jubileumát. Iskolánk történetének megírása közben, ami nekem sok örömet nyújtott, olyan dolgokkal is kellett foglalkoznom, amelyek nem tartoznak szorosan véve iskolánk történetéhez, mégis nagy mértékben érdekeltek, mivel az elmúlt század korát élénken jellemző események.

Munkám közben szükségesnek tartottam, hogy áttanulmányozzam a pesti református egyházra és iskolára vonatkozó munkákat: Farkas József, Dr Barthos Kálmán és Pruzsinszky Pál ide vonatkozó könyvét. E művek olvasása közben sok érdekes adat került elém, mik árinál inkább vonzottak, mivel egyházunk és iskolánk életére vonatkozva, két oldalról világították meg a régmúlt időket.

1822. június havában egy alföldi városban töltöttem a pünkösdi ünnepeket református testvéreink között s ott a napfényes pünkösd vasárnap ünnepi reggelén támadt bennem az a gondolat, hogy pesti két egyházunk történetének jellemző mozzanatait, melyekben hasonlóság vagy ellentét kapcsolata fakad, egy felolvasás keretébe foglalva, bemutassam tisztelt hallgatóimnak, mint egy évszázadnak hangulatait megtartó régi könyvek és írások lapjai között őrzött kedves emlékeket.

Több mint száz éve él itt városunkban két újjá született testvér: a református és evangélikus gyülekezet. A reformáció kora szülte őket s a törökvilág idejében amennyire lehetett, fejlődésnek is indultak, de Buda visszafoglalása óta e két testvérvallást kiüldözték Buda és Pest testvérvárosából. II. József kora hozta meg a hajnalodást, az ébredést, az újjászületést. Ettől a kortól kezdődő időre visszatekintve, csodás dolgokat látunk a két gyülekezet életnyilvánulásaiban. Csodás hasonlóságokat és meglepő ellentéteket, párhuzamos fejlődést, majd ellentétes irányú törekvést, mik úgy hatnak, mint Isten akaratának rejtélyes megnyilatkozásai, annak az Istennek, aki szereti az ellentéteket s gyakran az ellentétekben nyilvánítja ki az ő kifürkészhetetlen akaratát a gyarló emberek földi esze előtt.