Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1923
50 illetve a netalán helyébe lépő más központi sportfelügyeleti hatóság jogköre alá tartoznak. 4. §. A versenyt mindenkor legkésőbb a következő év május 15-éig be kell fejezni. A rendező bizottság minden esztendőben a nevezések számának és egyéb sportbeli követelményeknek figyelembe vételével határoz, vájjon a verseny körmérkőzés vagy kiesési rendszer szerint bonyolítandó-e le. Kívánatos, hogy mindaddig, amíg a versenyre nyolc csapatnál több nem nevez, a lebonyolítás formája a körmérkőzés legyen s hogy a körmérkőzési rendszer mindaddig megtartassák, míg a hockey életfejlettsége lehetővé teszi azt, hogy a kiesési rendszer mellett már az első fordulókban a versenyből kiváló középiskolai hockey csapatok más mérkőzéseken kellő gyakorlási és tréningalkalmat találjanak. Abból a célból, hogy esetleges nagyobb számú nevezés esetén is, ha ez sportszempontból szükségesnek látszik, a körmérkőzés rendszere lehetséges maradjon, megengedhető, hogy a gyorsabb lebonyolítás érdekében a játékszabályokban előírt 40 perces félidők helyett rövidebb, mindenesetre azonban legalább 25 perces félidők játszassanak. Külön leszögezendő azonban, hogy ez az egyedüli kivétel, amely az ország legfőbb hockey hatóságai által elfogadott szabályok alól engedélyezhető. Esetleg — különösen vidéki csapatok nevezése esetén — felmerülhet annak a célszerűsége is, hogy a kiesési és körmérkőzési rendszer bizonyos kombinációja alkalmaztassák. Ezért az alapítók teljesen a mindenkori rendező bizottság megítélésére bízzák, hogy minden esetben a megfelelő rendszert részleteiben megállapítsa, ehhez a megállapításhoz azonban a legfőbb hockey hatóság mindenkor meghívandó és az általa kiküldendö közeg szaktanácsai figyelembe veendők. a) Körmérkőzési rendszer. Minden benevezett csapat az összes többi benevezett csapat ellen játszik, minden nyert mérkőzésért két pont és minden eldöntetlen mérkőzésért egy-egy pont iratik az illető csapat javára. Azon csapat, mely e számítás szerint a legmagasabb pontszámot éri el, tekintendő a vándordíj győztesének. Egyenlő pontszám esetén győztes az a csapat, melynek kedvezőbb a gólaránya. Amennyiben a gólarány is egyforma lenne, győztes az a csapat, mely több győzelmet aratott, ha ez is egyforma lenne, külön újabb döntő mérkőzés tartandó. Amennyiben valamelyik mérkőzés az egyik csapat hibájából elmaradna, illetve diszkvalifikálás, vagy más okból, tehát érvényes játék lejátszása nélkül Íratnék a másik csapat javára, úgy a győztesnek tekintendő csapat gólaránya 3 : 0-al veendő fel a táblázatba. Mindaddig, míg a vándordíjért nyolc csapatnál több nem küzd, a verseny lehetőleg kétfordulós legyen, vagyis minden csapat úgy a tavaszi, mint az őszi fordulóban mérkőzik az összes többi csapatokkal. Az egyes fordulók időpontjának megállapítása a rendező bizottság kötelessége. A fordulók beosztása, illetve az egyes fordulókban egymás ellen kerülő felek sorsolás útján állapítandók meg. b) Kiesési rendszer. A csapatok sorrendje sorsolás szerint állapíttatik meg, még pedig akként, hogy a sorsolások megejtésének mikénti módjára és a csapatok beosztására mindaddig, míg erre külön országos hockey szabályok nem hozatnak, a Magyar Lawntennis Szövetség versenyszabályaiban lefektetett módszer az irányadó. Az így megejtett sorsolás és beosztás után megállapítandó az egyes fordulók lejátszásának végső terminusa. Bármely rendszer mellett is a sorsolás, illetve végleges beosztás legkésőbb szeptember 30-ig történjék meg. 5. §. Egy játékos egy iskolai év folyamán csak egy középiskola színeiben versenyezhet, természetszerűleg minden iskola csapatában csakis annak rendes tanulója játszhatik. Minden középiskola tartozik csapatkapitányát kijelölni és ennek nevét a rendező bizottsággal, valamint minden mérkőzés előtt az ellenféllel közölni. Minden mérkőzés előtt az ellenfél kapitányának átadandó a mérkőzésen résztvevő játékosok névsora.
