Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1923
21 A középiskolai reform is közelről érdekli iskolánkat. Arról van szó, hogy intézetünk humanisztikus gimnázium maradjon-e, vagy reálgimnáziummá alakuljon a görög nyelv elhagyásával és egyik modern, élő nyelv bekapcsolásával. Intézetünket hagyományos iránya a humanisztikus tárgyakhoz köti; főgimnáziumunk az intelligenciának mindig ideális irányban haladó iskolája volt, reméljük, hogy ezután is ilyen marad s tanítványaink ezután is bármely reális pályán éppen úgy meg fogják állani helyüket, mint ezelőtti tanítványaink, akik akármely pályára mentek, mindenütt gyarapították iskolánk jó hirnevét. Iskolaépületünk megfelelő karbantartása sok gondot okoz. Épületünk elhanyagolt környezetében még mindig nincs javulás, de reméljük, hogy az illetékes tényezők jóakarata folytán a helyzet lassanként javulni fog és kényszeríteni fogják az iskolánk mögötti telektulajdonosokat arra, hogy gondoskodjanak arról, hogy iskolánk mellett, a Damjanich-utca felől, ne legyen szemétlerakodó hely. Könyvtáraink és szertáraink fenntartására megfelelő összegeket iparkodunk ugyan fordítani, de a beszerzések mennyisége távol áll a háború előtti állapottól. Hogy a télen fűtési nehézségeink nem voltak, azért különös hálával tartozunk Vida Jenő kormányfőtanácsos úrnak, a Magyar Általános Kőszénbánya R.-T. vezérigazgatójának. Itt említjük meg azt is, hogy három VIII. osztálybeli tanítványunk, névszerint: Domány Ferenc, Perényi Miklós és Rajner Vilmos Bonaventura Genelli rajzai után, Oppel Imre rajztanár utasításai szerint, a VII. és VIII. osztály tantermének falára az Odysseából 6 és az Iliasból 3 jelenetet festettek 112X163 cm nagyságban. A tanév folyamán hagyományos módon ünnepeltük meg október 31-én a reformáció emléknapját. Május 10-én volt a Deprecatio; ekkor járultunk tanítványainkkal az Úrvacsorához. Május 15—17. napjain voltak a VIII. osztály vizsgái, május 20— 22-én tartottuk az érettségi írásbeli vizsgálatokat, a szóbeliek pedig június 11 —17. napjain voltak. Az érettségi vizsgán Dr Raffay Sándor püspök úr elnökölt, kormányképviselő pedig Dr Pröhle Vilmos egyetemi tanár úr volt. Június 16—21. napjain tartottuk a vizsgajellegű nyilvános összefoglalásokat a szaktanár mellé rendelt egy-egy censorral. Június 26-án fejeztük be záróünnepélyünkkel a tanévet. Két ízben rendeztünk gyűjtést tanítványaink körében. Március 15-iki ünnepélyünk alkalmával a József kir. Főherceg Sanatorium javára 1.226,600 K eredménnyel. A Gretzmacher síremlékre a tanulóifjúság és tanári kar 10.078,000 K-t gyűjtött, a Gretz- macher-ösztöndíj alapja javára pedig 10.538,170 K-t. Iskolánk barátai és jóakarói az idén is támogatták adományaikkal szegénysorsú tanítványainkat és intézetünket. Szegénysorsú tanulók segélyezésére a következő adományok érkeztek: Dr Kéler Zoltán úr 10,000 K, Dr Mendelsohn Alfréd úr 50,000 K, N. N. 10,000 K, Scharber Gyula úr 100,000 K, Fasori Evangélikus
