Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1923

14

Ezzel ellentétben az evangélikusoknak a század második évtizedétől rendes iskolájuk volt állandó tanárokkal és tanítókkal. Református testvéreink 1859->ben, Gönczi Pál lelkes áldozatkészségével, aki magániskoláját ajánlotta fel, határozták el a gimnázium megnyitását a Török Pál által szerkesztett felhívásban így fordulva a hívekhez: „Itt az idő, hogy a mi Urunk Istenünk dicsőségére, az ő oltárára áldozatokat tegyünk! Hogy fiaink értelmisége, jelleme, erkölcsi érzülete kifejtése s nemesítése végett adakozzunk! Hogy képezzünk és neveljünk tettleg nemzedéket, mely a szüléket a reájuk szállított szellemi legértékesebb örökségért hamvaikban is hálás szívvel, hálakönnyes szemekkel áldja és dicsérje“. Azóta a két egyház iskolái párhuzamos buzgósággal munkálkodnak a magyar ifjúság vallásos és hazaszerető nevelésében.

Végül néhány személyiségre akarunk rámutatni, akik egyházaink és iskoláink életében kifejtett munkásságuk által egyformán mélyebb nyomokat hagytak intézményeink fejlődésében.

Elsősorban azt akarom felemlíteni, hogy a múlt század elején az uralkodó család hatalmából, tekintélyéből és tiszteletéből néhány fénysugár esett a pesti két gyülekezetre, amennyiben József nádornak korán elhúnyt második felesége, Hermina főhercegnő, református vallású volt, harmadik felesége, Mária Dorothea pedig evangélikus.

Mindkét fejedelmi hölgy élénken érdeklődött itteni gyülekezete iránt; azzal a különbséggel, hogy Mária Dorothea, akinek az isteni kegyelem hosszú életet juttatott, egyházra és iskolára huzamosabb időn át tartó befolyást gyakorolt.

Hermina főhercegnő, Holzappel és Schaumburgnak örököse, 1816. március 31-én, midőn először vett részt a Kálvin-téri imaházban tartott istentiszteleten, perselypénzül 100 hollandi aranyat, vagyis 1600 v. forintot adományozott. ,A Palatinát annak idején az egész ország nagy örömmel várta, Kultsár, a‘ Magyar Theátrom Igazgatója 1815. október 8-án ezt a verset intézte Magyar Ország Nádor Ispányának Hitveséhez:

„Tégedet a’ Szerelem’ fáklyája vezérle Hazánkba Minket is a’szeretet tiszteletedre vezet.

Sámburgnak várát váltod Hermine Budával,

Annak dísze: Hazánk büszke reménye leszel.

Józsefed eddigelé maga is gyámolta Hazánkat:

Már ezután kettős Angyala őrzi magyart.“

(Bibliofil kiállítás 166.)

A fenséges asszonyra való tekintetből a gyülekezet német lelkészi állást szervezett, melyet azonban a főhercegnő elhúnyta és 1825 óta, a magyar nemzeti szellem erősebb fellendülése után, megszüntetett. Hermina két évi házasság után meghalt 1817. szeptember 14-én. Az ő szülötte volt István főherceg, a későbbi nádor.

József nádornak harmadik felesége az evangélikus vallású Mária Dorothea württembergi hercegnő volt, aki 1819. november 28-án tagja lett a pesti evangélikus gyülekezetnek s Deák-téri