Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1922
4 és külföldi bevándorlókból alakuló evangélikus világ. Németek voltak a tanárok. Arra is volt példa, hogy egyik-másik a vakációban magyar szóra falura ment. Német és latin volt a tanítási nyelv. A tanulók is németek voltak. így a nagyszámú izraeliták is, akik szívesen felkeresték már akkor is az iskolát. Vannak családok, melyekből főbb nemzedéken át szüntelenül van tanítványa az iskolának. A német szó kedvéért hozta fel 1833-ban egy pestmegyei jómódú evangélikus mészárosmestér a tízesztendős, vézna kis fiát. Csak szikrázó szemei árulták el: mi lakik ott belül. Petőfi Sándor egy évig járt nálunk tisztességes eredménnyel. Német szóra jött. Most mi járunk hozzá, hogy magyar érzésünk még erősebben fellobogjon oltára lángjainál. A német iskola, ahogyan környezete is, gyorsan sodródott előre a magyarosodás hullámain. A tanítás nyelve 1847-re már teljesen magyarrá lett. Az iskola ifjúságának kuruc szellemére lehet következtetnünk a helytartó tanács rendeletéből, mely megtiltotta gimnáziumunk tanulóinak, hogy Pest vármegye gyűléseit mint hallgatók látogassák. Irigylésreméltó, boldog fiúk! Hogy ott melegedhettek a legnagyobb magyarnak, Kossuth Lajosnak, vagy a nagy alispánnak, Nyáry Pálnak szent tüzénél! Hiába minden tilalom! Benne van már „a magyar áfium“ a szívekben és heves lázban tör ki 1848. szent tavaszán. A szabadságharcban három tanár mellett sok diák is részt vett, pedig e hatosztályú gimnázium tanulói még átlagban „gyöngék lehettek a halál sarlójára“. A nagy katasztrófa után a német hatóság igen „melegen“ érdeklődött tanárok, tanulók múltja után. E szomorú korszakban az anyagi gondok hullámai között vergődő gyülekezet kénytelen volt iskoláját négy osztályúvá süíyesz- teni. Csak 1861-ben nyílt meg az ötödik, majd a hatodik osztály. Benső viszony állt fenn ekkor a piarista gimnáziummal. Tanítványaink jórésze ott fejezte be gimnáziumi tanulmányait s ez nem ártott egyházias érzésüknek. Ott tanult Győry Vilmos is, áldott emlékű költőpapunk. Akárhányszor a mi 1864-ben megnyílt új épületünkben tartotta a katholikus gimnázium ifjúsága a hangversenyeit. Az új iskolában 1872-ben nyílt meg a nyolcadik osztály. Ezután még intenzivebb lett az iskola szellemi élete s befejezettebb a nevelői hatása. Nagy része volt ebben a tanítás mellett a virágzó ifjúsági társaságoknak, az Önképzőkörnek (Arany János-körnek) s a Zene- és dalkörnek. Ez utóbbinak hangversenyei szinte események voltak az akkor aránylag kis városban s az iskolába vonzották a volt tanítványokat is. Az iskolaépület a múlt század hatvanas és hetvenes éveiben első volt dísz- és célszerűség szempontjából a fővárosban, de a fejlődő igények gyorsan túlszárnyalták. Nem volt udvara, tornaterme, kevés volt a szertári helyisége. Gondoskodni kellett új isko-
